Belföld
A magyarok nagy többsége ellenzi a sorkatonaságot
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján
Az intézet a sorkatonaság esetleges visszaállításának magyarországi társadalmi megítélését vizsgálta meg, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban már nemcsak elméleti kérdésként merült fel az Európai Unió és több tagállam vezetőiben, hogy felkészítse az európaiakat egy közvetlen katonai konfrontációra Oroszországgal.
A háborúra készülés legegyértelműbb intézkedése a sorkatonaság visszaállítása, amelyről Lettország már 2023-ban döntött, a horvát kormány 2026 első napjaiban küldte ki katonai behívóit, Németország pedig úgynevezett „szükségalapú sorkatonaságot” vezetett be – sorolták a kutatásról szóló összegzésben.
A Nézőpont Intézet kutatása szerint Magyarországon a teljes választókorú népesség 71 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését, sőt nem találtak olyan társadalmi csoportot, ahol ne lenne legalább kétharmados elutasítottsága ennek az intézkedésnek. Ezzel szemben a választók egynegyede egyetértene a sorkatonaság visszaállításával és mindössze két százaléknyian nem tudnak vagy akarnak állást foglalni a kérdésben.
Berzétei Ákos, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 műsorában elmondta, a sorkatonaság elutasításának lehetnek elvi okai, emellett a fiatalabb generációk már egyáltalán nem militáns szellemben nőttek fel, szemben az idősebbekkel. A szocializmus időszakában a hidegháborús fenyegetettség miatt a háborús felkészülés a mindennapok része volt, ezzel szemben a későbbi generációknak nincsenek ilyen tapasztalatai.
A fiataloknak nincsenek első kézből tapasztalataik arról sem, mit jelentett a sorkatonaság. Az idősebbek beszámolhatnak arról, hogy „a sorkatonai szolgálat finoman szólva sem a rózsás üdülőévekről szólt” – közölte az elemző.
Az Európai Unió vezetői a háborús veszéllyel indokolják a hitelfelvételt és azt a rettenetes mennyiségű pénzt, amit a hadsereg fejlesztésére fognak elkölteni, elsősorban Németországban – mutatott rá az szakember, hozzátéve: a hadieszközök üzemeltetésére „emberanyagra” is szükség van.
Berzétei Ákos szerint azonban a modern kor háborúiban megkérdőjelezhető, hogy a sorkatonaság keretén belül gyorsan kiképzettek mennyire képesek a korszerű technika üzemeltetéséhez szükséges képességeket elsajátítani. A szakértők azt mondják, a drónok, informatikai megoldások, a mesterséges intelligenciát felhasználó felderítési eszközök alkalmazásához hosszú évek gyakorlására van szükség, hogy azokat maximális hatékonyságát el lehessen érni – emelte ki.
Felhívta a figyelmet arra, az orosz-ukrán konfliktus is azt mutatja, hogy a párhetes felkészüléssel, „ágyútöltelékként” kivezényelt katonáknak sajnos nagyon rövid a várható élettartama.
Berzétei Ákos közölte: annak, hogy Nyugat-Európa háborúra készül Oroszországgal szemben, elsősorban ideológiai okai vannak. Oroszországról mint egy diktatórikus berendezkedésű országról beszélnek, amelynek vezetője, Vlagyimir Putyin egy autokrata diktátor. Így álláspontjuk szerint Európa nem lehet biztos abban, hogy mindig békések lesznek Oroszország szándékai. Minden korábbi kereskedelmi kapcsolatot igyekeznek beszüntetni Oroszországgal, annak ellenére, hogy korábban éppen az olcsó orosz nyersanyag és energia volt az európai gazdaság mozgatórugója – mondta.
A kormánynak azonban nemcsak azokat a szempontokat kell mérlegelnie, ami kényelmes a hadseregnek, hanem a demokratikus, a társadalmi igényekkel inkább találkozó elvárásokat is – mondta.
Berzétei Ákos rámutatott ugyanakkor, azok, akik elhivatottak a haza szolgálatára, az önkéntes programokon keresztül vagy a hivatalos állomány tagjaiként részt vehetnek a honvédség munkájában, senki elől nincs elzárva ez a pálya.
A Nézőpont Intézet reprezentatív kutatása az MTVA-val együttműködésben január 26-27-én, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.
