A jobboldal célja

A főigazgató úgy folytatta, a hatvani DPK-n kirajzolódott, hogy a jobboldal új, demokráciaerősítő innovációja, a nemzeti petíció egyben geopolitikai eszköz is, mert óriási a nyomás Brüsszel felől. A petíció pedig kiszélesíti a kormány legitimációját: ha minél többen küldik vissza, a háború, Ukrajna gyorsított csatlakozásának vagy a rezsicsökkentés felszámolásának elutasítása nem pusztán a kormány politikai véleménye lesz, hanem össztársadalmi békereakció a háborús brüsszeli akaratra.

A bejegyzésben azt írta: az is valóság, hogy – mivel a külpolitika belpolitikává vált az egész világon –, ez a háborúpárti brüsszeli akarat pillangóhatást vált ki: a rossz döntések újabb hibahullámokhoz vezetnek. A miniszterelnök telt házas beszédéből is világossá vált, hogy Ukrajna elhibázott támogatási koncepciójának része az orosz energiáról való teljes leválás terve. Ez viszont a rezsicsökkentés végét jelentené: olcsó orosz gáz nélkül ugyanis nincs rezsicsökkentés.

Szánthó Miklós szerint a rezsicsökkentés kérdése éppen a pillangóeffektus miatt nem választható le a háborúról és Ukrajna gyorsított felvételéről sem. Ennek anyagi és gazdasági hátterét, az eddig és ezután Ukrajnának folyósított eurószázmilliárdokat pedig – az USA „Ukrajna-projektről” való lecsatlakozása miatt – egyedül az európai adófizetők biztosítanák.

Kiemelte: a jobboldal stratégiai célja éppen ezért, hogy a magyar jövőt építse, ne az ukránt finanszírozza: meg kell védeni a rezsicsökkentést, ki kell maradni a háborúból, és távol kell tartani azokat a kormányzástól, akik idegen érdekekért cserébe feláldoznák a magyar családok biztonságát. „Ezek pedig csak azoktól várható el, akik biztosan ezt az álláspontot képviselték korábban is – azoktól viszont a legkevésbé, akikről azt sem tudjuk, mit akarnak – illetve amit tudunk, az veszélyes” – fogalmazott a központ vezetője.