Egyre jobbak a magyar egyetemek

Varga-Bajusz Veronika beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar felsőoktatás „a második aranykorát éri”. Ezekből a sikerekből a vidéki intézmények is kiveszik részüket. Ismertette: ma már minden második fiatal vidéki egyetemen kezdi meg tanulmányait.

Kiemelte, a 2025-ös felvételi eljárás több mint egy évtizede nem látott sikert hozott és immár harmadik éve százezernél is több fiatal kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Hozzátette, negyven százalékkal nőtt a megújult egyetemek hallgatóinak száma, ráadásul a képzési szerkezet „a jövőt szolgálja”, hiszen – mint mondta – tízből hat hallgató gazdaságilag kulcsfontosságú területeken tanul tovább.

Az államtitkár különösen biztatónak nevezte a pedagógusképzés erősödését és az egészségtudományi szakokon végzettek számát is. Mint mondta, a megújult egyetemeken szerzett diploma „való érték a munkaerőpiacon” és a magyar diplomások átlagosan 42 nap alatt munkát is szereznek, legalább másfélszeres bérszorzóval.

Ismertette: a megújult intézményekben hetven százalékkal nőtt „a minőségi publikációk száma ”, háromszorozódott a kutatás-fejlesztési bevétel, harmincszorozódott a szellemi tulajdonból származó bevétel, de a szabadalmi és védjegybejelentések száma is sokszorozódott.

Hangsúlyozta, a versenyképes tudás kibontakozásához megfelelő életkörülményekre is szükség van, egy hallgató pedig akkor tud igazán a tanulmányaira, jövőjére koncentrálni, ha a mindennapok kiszámítható, inspiráló környezetben telnek. Ezért a kormány a tervek szerint 2030-ig több tízmilliárd forintot biztosít az ME infrastruktúrájának további fejlesztésére.

Varga-Bajusz Veronika arról is beszélt, hogy „az egykori acélváros arculata” mellé egyre erősebben felzárkózott a kultúra, a turizmus és a sokszínű városi élet világa. Szerinte Miskolc ma olyan közeg, ahol a hagyomány és a megújulás találkozik és ez kiváló alapot ad a tanuláshoz, az alkotáshoz és az egyéni kibontakozáshoz.

Kiemelte, ennek a megújulásnak a szíve az ME, amely versenyképes, használható tudást biztosít és „ahol a tehetség munkával, közösséggel és szakmai igényességgel találkozik”. Mint mondta, az egyetem nemcsak követi a város megújulását, hanem formálja is azt és „tudásával, kutatásaival, hallgatóival a jövő Miskolcát és a jövő Magyarországát építi”.

A diplomaátadó ünnepséget az egyetem rektora, Horváth Zita nyitotta meg miután köszöntötte az eseményen részt vevő vendégeket és a végzős diákokat.

Csütörtökön az Állam- és Jogtudományi Kar 63, az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar 49, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 92, az Egészségtudományi Kar 74, a Gazdaságtudományi Kar 149 és a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar 64 végzős hallgatója vehette át diplomáját ünnepi szenátusüléseken. Keresztféléves képzésben idén összesen 728-an végeztek a Miskolci Egyetemen, pénteken a Gépészmérnöki és Informatikai Kar 234 és a Bartók Béla Zeneművészeti Kar 2 hallgatója veheti át oklevelét.