Elkezdődött a Fidesz–KDNP kongresszusa + GALÉRIA

Kövér László nyitóbeszédében azt mondta, azért gyűltek össze, hogy „szemügyre vegyék”, kik szállnak majd harcba áprilisban a 106 választókörzetben, és hogy átgondolják, miért. A kongresszuson 106 jelöltet ajánlottak a választók figyelmébe, közülük 41-en először méretik meg magukat országgyűlési választáson. Szerinte az ő feladatuk lesz a kampányban elmondani az embereknek, hogy sorsdöntő választás előtt áll az ország, amelyen „többet veszíthetünk, mint bármikor”, és feltette a kérdést: vajon a kormánypárti tábor is eléggé tisztában van-e a tét nagyságával?

Kövér úgy fogalmazott, a tét „a minden”, szó szerint és nagybetűkkel. A „minden” szerinte legalább három dolgot jelent: egyrészt elveszíthető mindaz, amit az elmúlt 16 évben – vagy akár a rendszerváltás óta – anyagi értelemben elértünk, például a családtámogatási rendszert, a multik bevonását a közteherviselésbe, illetve az alacsony adókat. Azt állította, az ellenzék tervei ismertek, még ha „Peter Magyar” tagadja is, és úgy érvelt, a baloldal korábbi kormányzati gyakorlata alapján – a Bokros-csomag, 2002 és 2006 után – szerinte előre látható, milyen intézkedések jöhetnek. Másrészt azt mondta, kockán van a demokrácia és a szuverenitás, mert Magyar Péter és köre „nem hagy kétséget” a szándékaik felől; harmadrészt pedig a kultúra és a szabadság is veszélybe kerülhet, mivel Kövér szerint Brüsszel egyre inkább a nemzeteket akarja alárendelni a központi akaratnak, és ennek egyik eszközeként értelmezte az orosz–ukrán háborút is. Hangsúlyozta: Magyar Péter és pártja a Brüsszeli „maffia” hazai lerakata és képviselője.

Kövér László végül kiemelte, azok akarunk maradni, akik vagyunk, de ezért, mint a történelmünk során annyiszor, most is meg kell küzdenünk.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában azzal indított, hogy felidézte Tarr Zoltán „kivételesen őszinte” mondását, miszerint a Tiszában nem beszélhetnek arról, mit csinálnának kormányon, mert akkor nem választanák meg őket. A frakcióvezető ezután végigvette, hogyan indult Magyar Péter politikai pályája, és a Tisza Párt körüli ügyeket sorolta: utalt ukrán titkosszolgálati kapcsolatra, adatszivárgásra, valamint Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügyére is. Ironikusan azt mondta, ezek a botrányok ugyanúgy „nem voltak előre láthatóak”, mint az, hogy Magyar Péter végül egy „fiatalos” csapatot épít olyan nevekkel, mint Bokros Lajos, Kéri László, Bajnai Gordon vagy Lendvai Ildikó. Kocsis összegzése szerint „ezek ugyanazok”, ezért politikai értelemben ugyanúgy kell legyőzni őket, ahogyan korábban a baloldalt is.

Koncz Zsófia arról beszélt, hogy amióta követi a politikát, a családok támogatása mindig a Fidesz szívügye volt, és ennek jegyében indították el Európa legnagyobb családtámogatási programját is tavaly előtt. Felidézte az anyák személyi jövedelemadó-mentességének fokozatos bevezetését, valamint az otthonteremtési támogatásokat, és azt hangsúlyozta: a kormány válságok idején sem fordult el ettől az iránytól. Ezt a következetességet a választók felé „garanciának” nevezte, és kiemelte: 2026-ban a GDP 5 százalékát fordítják a családokra.

Koncz szerint ez Nyugat-Európában elképzelhetetlen, mert ott nem a családokat, hanem „a migrációt és a háborút” támogatják, és állítása szerint ezt a vonalat követi a Tisza Párt is. Azt mondta, a Fidesz mindig világosan beszél, ezért most is egyértelművé kell tenni: a háborúpárti politika mindig családellenes, míg Orbán Viktor békepolitikája családpárti, és ez így is marad. Úgy fogalmazott, mindezt azért teszik, mert „a nemzet jövője a család”, ezért a magyar családok számára döntő kérdés a választás kimenetele. Zárásként mozgósításra kért: mindenki hozzon magával még két embert, mert áprilisban „mindenkire szükség lesz”.

Szijjártó Péter azzal érvelt, hogy a háborús eszkaláció új szintre léphet, mert a britek és a franciák megegyeztek abban, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába, amivel Európa két atomhatalma a konfliktus résztvevőjévé válna. A külügyminiszter úgy fogalmazott, Brüsszel „háborús politikája” Magyarországot sodorja a legnagyobb veszélybe, mert egy elhúzódó vagy tovább eszkalálódó háború esetén Magyarország szomszédként közvetlenül érintett.

Szerinte létezik egy „brüsszeli–kijevi terv” Magyarország háborúba sodrására, és ennek az egyetlen akadálya Orbán Viktor nemzeti-szuverenista kormánya. Szijjártó szerint ezért „minden követ megmozgatnak”, hogy ezt az akadályt megszüntessék, és áprilisban egy „ukránbarát bábkormányt” ültessenek a magyarok nyakára. Összegzése szerint a választáson nemcsak belpolitikai kérdésekről, hanem a háborúról és a békéről is döntés születik: ha a Fidesz–KDNP győz, akkor szerinte minden úgy marad, mint eddig, és Magyarország kimarad a háborúból; ha nem, akkor a Tisza Párt „háborúba fogja vinni” az országot.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy polgármesterként több korszakot is végigélt, látott baloldali és jobboldali kormányokat, ezért szerinte van összehasonlítási alapja. A baloldali kormányzás „receptjeként” a megszorításokat említette: úgy fogalmazott, ha pénz kellett, elvették az emberektől és a településektől, miközben az ország szekere nem ment előre. Ezzel szembeállítva azt mondta, Orbán Viktor nemzeti kormánya visszavette a közműveket, megszabadította az önkormányzatokat a korábban felhalmozott adósságoktól, város- és falufejlesztési programokat indított, csökkentette az adókat, az rezsiköltségeket és növelte a támogatásokat.

A kaposvári polgármester szerint mindez nem világnézeti kérdés, hanem kézzelfogható teljesítmény. Úgy érvelt, a 2026 áprilisi választáson arról kell dönteni, maradjon-e az olcsó energia és az alacsony adók politikája, tovább erősödjön-e a gazdaság, folytatódjanak-e a béremelések. Szerinte a tét az, hogy megyünk-e tovább a béke, a biztonság és a gyarapodás útján, vagy visszafordulunk oda, ahol már voltunk.

A fővárosban elkezdődött az idei év első Fidesz kongresszusa

Fotó: MH/Török Péter

Gál Kinga arról beszélt, hogy másfél éve megalapították a Patrióták európai parlamenti frakcióját és európai pártcsaládját, amelyet olyan politikai erőként írt le, amelynek „nem kell meghasonulnia önmagával”. Azt állította, ők mondják ki az igazságot, és ők mutatnak rá arra, hogy a brüsszeli elit visszaél az európai joggal, illetve a válságokat – a migrációtól a háborúig – saját hatalmának erősítésére használja. Szerinte ezért „üldözi” őket a mainstream: megpróbálják megfosztani őket a jogaiktól, és politikai nyomás alá helyezik azokat, akik szembemennek a fősodorral.

Gál Kinga szerint közben a választók Európa-szerte egyre csalódottabbak, mert azt látják, hogy egyes pártok mást ígérnek otthon, mint amit Brüsszelben képviselnek, és az ígért béke helyett háborús retorikát hallanak. Úgy fogalmazott, Magyarország eddig kimaradt abból a romlásból, amelyet Nyugat-Európában sokan már a saját bőrükön éreznek; sokan látják ma úgy, hogy a hazájuk „elbukott”, míg Magyarország még talpon van. Mint mondta, a Fidesz a garancia arra, hogy ne Brüsszelből mondják meg, hogyan éljenek a magyarok, ne vigyék háborúba a fiatalokat, és megmaradjanak a jóléti intézkedések. Hangsúlyozta: Brüsszel kormányváltást akar, és egy olyan „bábkormányt”, amely szerinte engedelmesen végrehajtja a központi akaratot, miközben az ország ráfizet.

Semjén Zsolt beszédét Pio atya egyik próféciájával kezdte: Magyarország sokat fog szenvedni, de „nagy dicsőség” vár rá, és a magyarokon keresztül a világ is nagy jót kap. Ezt a gondolatot a keresztény civilizáció védelmével kapcsolta össze, és azt kérdezte, nem éppen ez teljesedik-e be „itt és most”? Úgy érvelt, Magyarország bástyaként áll a migrációval szemben, amelyet „iszlám inváziónak” is nevezett, és szerinte a keresztény civilizáció védelmének három pillére van: a migrációval szembeni kiállás, a családtámogatás és a békepártiság. Boldogok a békességszerzők, idézte a Bibliából, majd arra figyelmeztetett, hogy „aki kardot ránt, kard által vész el”.

A KDNP elnöke a kormányt Európa „legkereszténydemokratább” kabinetjeként jellemezte, és példaként hozta fel, hogy több mint egymillió gyerek jár hittanra, félmillió gyerek egyházi iskolába, és a Kárpát-medencében négyezer templomot újítottak fel, „és egyikből sem lesz se mecset, se pláza”.

A közelgő vallásszabadság napjához kapcsolódva felidézte, hogy a tordai országgyűlés mondta ki elsőként a vallásszabadságot, és rámutatott: Magyarországon teljes vallásszabadság van, de szerinte ez támadás alatt áll. Az „egyik politikai szekta” a bűnbánat szentségét támadja, míg egy másik ellenzéki erő az egyházi intézmények ellehetetlenítésével fenyeget. Állítása szerint ez nem fikció, mert 2010 előtt már volt rá példa.

Semjén ezt a nemzetpolitikával is összekapcsolta: azt mondta, amit az egyházak ellen terveznek, azt megteszik a nemzet ellen is, példaként említve a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét, illetve az erdélyi magyarság legitim képviseletének támadását. Zárásként egy Arthur királyhoz kötött történelmi példával arra figyelmeztetett, hogy az ember „végzete, hogy felejt”, és szerinte a politikában is könnyű elfelejteni a 2010 óta elért eredményeket és azt, mi volt előtte.

„Emlékezzünk az eredményeinkre, és ne felejtsük el ellenfeleink destrukcióját sem” – mondta.

Navracsics Tibor felidézte: húsz éve indult a politikusi pályája, akkor, amikor Gyurcsány Ferenc és az MSZP–SZDSZ megnyerte a választást. Azt mondta, akkor a kongresszustól bizalmat és hitet kért, és meg is kapta, majd feltette a kérdést: hol van ma Gyurcsány, és hol tartanak ők. Szerinte 2010-ben egy nagyon rossz állapotban lévő országot örököltek, és sokan azt kérdezték, hogyan lehet benne egyáltalán rendet teremteni, mára viszont Magyarország jobbá, gazdagabbá és biztonságosabbá vált.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az országos politikában nem „önmaguktól” sikeresek, hanem a közösség támogatása révén: tőletek és általatok. Úgy fogalmazott, ha újra hitet és bizalmat kapnak, nincs olyan feladat, amit ne tudnának megoldani, és azt állította, minden vita, amelybe beleállnak, „győztes vita”, mert szerinte igazuk van, és „a valóság a mi oldalunkon áll”. Ennek jegyében arra kérte a hallgatóságot, hogy vállalják fel a vitákat, álljanak bele a kampányhelyzetekbe, használják a jó érveiket, győzzék meg a bizonytalanokat, és folytassák a megkezdett munkát.

Gulyás Gergely azt mondta, háborús négy év van mögöttük, de Magyarország eközben „megmaradt a béke és biztonság szigetének”. Szerinte ez önmagában is eredmény, ugyanakkor a kormány ennél többet is elért: segítik, hogy minél több embernek saját otthona legyen, és közben tovább bővítették a családtámogatási rendszert. Kiemelte a rezsicsökkentést is, azt hangsúlyozva, hogy a magyar családok lényegesen kevesebbet fizetnek a rezsiért, mint egy átlagos uniós család.

A miniszter a 2010 óta elért gazdasági és társadalmi eredményeket sorolta: azt mondta, egymillió munkahelyet teremtettek, a bérek minden szegmensben nőttek, lényeges emelések történtek az oktatásban és az egészségügyben is. Mint mondta, Európát csak az tudja igazán szeretni, aki a hazáját is szereti, és szerinte ez különbözteti meg őket a brüsszeli bürokratáktól. Szerinte a brüsszeli vezetés tettei nemcsak nemzetellenesek, hanem Európa-ellenesek is.

Menczer Tamás azzal kezdte, hogy szerinte „a hazug, műmájer figurák ideje lejárt”, majd egy olimpiai anekdotával érzékeltette: most nem lehet fáradtnak lenni, áprilisig ki kell bírni, és ha kell, „tíz ember munkáját” is el kell végezni. Úgy fogalmazott, a következő hónapok döntőek, mert amit most elmulasztanak, azt legfeljebb négy év múlva lehet kijavítani, ezért teljes erőbedobást kért a kampányban.

Szerinte a Fidesz előnyben van, és „mi vagyunk az esélyesek”, aminek szerinte három oka van. Az elsőként azt említette, hogy kizárólag egy Fidesz-kormány képes megvédeni Magyarországot a háborútól és annak minden kockázatától. Másodikként azt mondta, valójában csak a Fidesz képviseli a magyarokat és a magyar családokat, a harmadik okként pedig Orbán Viktort nevezte meg.

Gyopáros Alpár arról beszélt, hogy a vidék „Magyarország pajzsa”. A magyar falu szerinte megőrizte a józan paraszti észt, és a vidéki ember nem bonyolítja túl a dolgokat. Úgy fogalmazott, a közösségi médiában egyre hangosabbak azok a „jól fésült belpesti kalandorok”, akik szerinte vidékre GPS-szel sem találnának oda, mégis meg akarják mondani a „tutit” a falvakban élőknek. Gyopáros szerint a vidéki ember türelmes, „de nem hülye”, és pontosan látja, hogy a jó vezetéshez tehetség és szorgalom kell – szerinte mindkettő hiányzik „Brüsszel kiszolgálóiból”.

A háborúról szólva azt mondta, a falusi ember emlékszik a korábbi háborúkra, nap mint nap elmegy a háborús áldozatok emlékműve mellett a főtéren, ezért tudja, milyen veszélyes az, és „nem kér belőle”. És tudják vidéken azt is, a mostani időkben nincs helye kísérletezésnek, inkább biztos kézre, tudásra és „győztesekre” van szükség. Szerinte a Fidesz a győztesek pártja, mert ismeri a győzelem receptjét: „munka, munka, munka”.

Kubatov Gábor azzal kezdte, hogy sokadszor áll a kongresszus színpadán, és mindig ugyanaz az érzése: ha „ezeket” most legyőzik, akkor „végük”, és utána jöhet a nyugalom, a lazítás. Beszédében felsorolta, kiket győzött már le a Fidesz az elmúlt választásokon, majd hozzátette: most „felkészül Magyar Péter”. Azt is hangsúlyozta, olyan embereket és pártokat győztek le korábban, akik szerinte nem szolgálták, sőt nem is akarták szolgálni Magyarországot, és ez most sincs másként. Emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz húszszor nyert országos választást, , majd a Fradira utalva azt mondta: megnyerni egy kupát nagy dolog, de megtartani még nagyobb.

Lázár János arról beszélt, hogy áprilisban úgy lehet győzni, ha nem „az emberekről” beszélnek, hanem „az emberekkel”. Azt kérte a kormánypárti közösségtől, hogy menjenek ki a terepre, beszéljenek a választókkal, mert szerinte ezt a választást „irodákból nem lehet megnyerni”. Megígérte, hogy felpörgetik a Lázárinfókat, és eljutnak minden választókerületbe, mert „az emberek között van a helyük”, azok között, akik számítanak rájuk, és akik szerinte „csak rájuk számíthatnak”. Úgy fogalmazott, a Fidesz–KDNP az első és egyetlen politikai közösség, amely az egyszerű emberek hétköznapi problémáival foglalkozik, szemben a „régi magyar elittel”, amely szerinte a politikát a körúton belül, elsősorban önmagának csinálta.

A miniszter példákkal is igyekezett alátámasztani, miért kell a kormányoldalnak a mindennapi ügyekre koncentrálnia: felidézte, hogy fél százalékos gazdasági növekedés mellett is 11 százalékos béremelés volt, beszélt a nyugdíjasokat érintő intézkedésekről, a nők 40 programról és a 13–14. havi nyugdíjról. Kitért a fiatalokra is, említve a szakmunkásoknak szóló tanulóhitelt, a babavárót és a 3 százalékos lakáshitelt, és azt állította, az elmúlt 30 évben csak ők adtak esélyt a cigány fiataloknak. Zárásként azt mondta, érti a kritikákat és az elégedetlenséget, de szerinte az elmúlt 15 év mérlege így is pozitív: „több volt a jó, mint a rossz”, ezért mindenkit arra kért, hogy szedje össze magát, mert ezek az emberek „csak ránk számíthatnak”.

Orbán Viktor beszédéről külön cikkben számoltunk be.