Belföld
Orbán Viktor: Új korszak kezdődött a világban

A miniszterelnök az újévi jókívánságot követően néhány gondolattal kezdte a sajtótájékoztatót.
Elsőként az elmúlt esztendő értékelésére tért ki, amit Trump hivatalba lépésével korszaknyitóként értékelt. A 2026-os esztendőt az új, Nemzetek Korszakának nevezte, amelyben a háború és béke kérdése a legfontosabb.
„Mi azt az egyszerű megközelítést alkalmazzuk, hogy a 2025-ben lezárult korszakot liberális világrendnek nevezzük, amelynek megvoltak a maga régi szabályai, amelyek már nem érvényesek, és egy új szabályok szerint működő világban kell boldogulniuk a magyaroknak. Ezt a korszakot a nemeztek korszakának nevezzük. Kellő alázattal, szerénységgel saját magunkat 2010-től ennek a korszaknak az előhírnökeinek tekintjük” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az energia szuverenitási és technológiai kérdés
Az új korszak legfontosabb stratégiai eleme az energia, amely szuverenitási és technológiai kérdés, ezért erős ellátási lánc, stabil infrastruktúra, és nagy energetikai cégek kellenek. Magyarország ellátása garantált, a függetlenségünk rendben van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget elő tudják állítani. A magyar cégek a világ egyre több helyén vannak jelen.
Orbán Viktor szerint, akik energiaellátás szempontjából nem szuverének, le fognak maradni. A gáz és olajipari brüsszeli szabályozásokról elmondta, hogy azok rombolók Magyarország számára, különösen az Oroszországtól történő leszakadás terve az. Magyarország egyrészt jogi úton védekezik, eljárást indíthatnak az Európai Bizottsággal szemben jogalappal való visszaélés miatt (szankciós szabályokat mutatnak be kereskedelempolitikai döntésként), valamint az alapszerződés nemzeti hatáskörbe utalja az energiamix kérdését.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi brüsszeli árszabályozás körülbelül 20 százalékkal növeli az energia árát Európában.
A migráció és a migrációs paktum
A kormányfő értékelése szerint ennek az új korszaknak másik nagy kérdése a migráció és a migrációs paktum végrehajtása.
„Magyarországnak egy év alatt 23 ezer kérelem elbírálását kellene lefolytatnia, ehhez létre kellene hozni egy tízezer fős tartózkodási helyet, „migránstábort”. 350 főt be is kellene fogadni, olyanokat, akik nem Magyarországon adták be a kérelmüket. Nem veszünk át egyetlen migránst sem. Nem építünk menekülttábort. Nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét. Nem leszünk bevándorlóország, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg nekünk, kivel éljünk együtt” – tette világossá Orbán Viktor.
A miniszterelnök bevezetőjét azzal zárta, hogy az új korszakban sem szabad feladni a gazdaságfejlesztési célokat, nem fogják odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának. A rendelkezésre álló gazdasági erőforrásokat a magyarok érdekében mozgósítják, hadikölcsönt sem adnak. Ez utóbbit nagy átverésnek tartja, mert ezt nem fogják visszafizetni az ukránok.
„Nem küldünk katonákat és fegyvereket sem. Nem fogadjuk el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdálkodásra akarják átállítani a tagállamokat. Magyarország úgy döntött, hogy kimarad a hadigazdaságból, és inkább békegazdaságot építünk. Ez lehetőséget ad a fejlődésre, kellő szerénységgel magyar útnak nevezzük” – fogalmazott Orbán Viktor.
Végezetül emlékeztetett, hogy megduplázzák a családi adókedvezményeket, a többgyermekes anyák szja-mentesek lesznek, emelkedik a minimálbér, vállalati adócsökkentési program jön, bevezetik a 14. havi nyugdíjat, folytatják az Otthon Start Programot, hathavi fegyverpénzt fizetnek, folytatják a tanárok béremelését. A kulturális és a szociális szférában is béremelés jön, az igazságügyi dolgozóknál is folytatódik a béremelés, valamint lakossági energiatárolási programot is hirdettek.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy idén választások lesznek, amit röviden úgy foglalt össze, hogy vagy a brüsszeli útra megyünk, vagy a magyar úton maradunk.
A választás várható időpontja
Kérdésre válaszolva a kormányfő úgy fogalmazott: az alkotmányos szabályok szerinti legkorábbi időpontra szokták kitűzni a választást, ez az április 12-i időpont, ezért erre készülnek, egészen addig, amíg nem lesz hivatalos döntés. A választások eredményéről a tisztelt magyar nép dönt, az a feladatuk, hogy célokat tűzzenek ki, ez a cél pedig az, hogy megismételjék a 2022-es választások eredményét. Magyar Péterrel pedig azért nem fog vitatkozni a választásokig, mert csak szuverén emberekkel tud vitatkozni.
A venezuelai és az orosz-ukrán háború összehasonlítását felvető kérdés kapcsán leszögezte, hogy különböző eseményeket nem szerencsés összehasonlítani. Kiemelte, hogy ez már az új világ egyik erőteljes megnyilvánulása, „új nyelv. Ezen a nyelven beszél a világ jövőben. Ami Magyarország számára fontos, az az, hogy becslések szerint az Egyesült Államok Venezuelával együtt képes a világ olajkészletének 40-50 százalékát ellenőrizni. Ez olyan erő, amely alkalmas arra, hogy jelentősen befolyásolja az energia világpiaci árát. Mi úgy számolunk, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell ahhoz a gazdaságpolitikai programhoz, amit Donald Trump meghirdetett.
Komoly bravúrnak tekinti a befektetéseket
„Magyarország erős lábakon álló ország, beruházásra ajánlott kategóriában van, az elmúlt négy évben történtek a legnagyobb beruházások az ország újkori történetében. Donald Trump hivatalba lépését követően eddig 13 komolyabb amerikai beruházás történt Magyarországon, ami komoly bravúr egy olyan közegben, amikor az amerikaiak inkább hazavinnék a cégeket, „ebből is látszik, hogy Brüsszelen kívül is van élet. Brüsszel nem az egyetlen lehetőség, az uniós tagság fontos Magyarország számára, fontos gazdasági lehetőségeket is ad, de ha beszorulnánk ebbe az egyetlen blokkba, akkor meginnánk a levét. A konnektivitás jegyében minden gazdasági blokkal a lehető legjobb kapcsolatot érdemes ápolni. Ez igaz az Egyesült Államokra, Kínára, Oroszországra, az arab világra és a türk világra is” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor leszögezte, Magyarország nem akar semmilyen föderális berendezkedésben részt venni, ragaszkodnak a szuverén külpolitikához, energiapolitikához. A jövőt az unión belül képzelik el, a NATO védőpajzsával, de szuverén politikát folytatva.
Az újévi fogadalomról
Egy másik kérdésre irónikusan válaszolva elmondta: „Nincs újévi fogadalmam. Eddig egyet sem tudtam betartani, jobb, ha ezzel nem is próbálkozom”.
Annak kapcsán, hogy Putyin és Trump is kifejezte, támogatják a választásokon Orbán Viktort, és felvetődött budapesti találkozójuk, úgy fogalmazott a kormányfő, hogy reményei szerint „az orosz–ukrán háború lezárására tett erőfeszítések sikeresek lesznek, és lesz miről beszélniük az amerikaiaknak és az oroszoknak. Magyarországnak azt kell nyilvánvalóvá tennie, hogy készen áll egy ilyen esemény befogadására”.
Putyin elnök látogatását nem látja időszerűnek, többek között azért sem, mert ő maga nemrég járt Moszkvában, de az valószínűsíthető, hogy érkeznek magas rangú amerikai vezetők a tavaszi magyar politikai eseményekre.
„A mi külpolitikánk alapja, hogy barátokat gyűjtsünk. A török világon át, Amerikán és Oroszországon keresztül egészen Kínáig. Minél több, annál jobb” – jelentette ki.
Szerinte csak akkor számítana ez a választásokba beavatkozásnak, ha anyagi támogatást fogadnának el külföldről. Felemlegette a 2022-es guruló dollárokat, de szerinte idén a guruló eurókra kell majd figyelni, mert Brüsszel nyíltan kijelentette, hogy új, háborúpárti vezetőket szeretnének.
„Nekem megmondták pacekba, hogy méltóztassak odébb állni, mert új emberekre van szükség”
– szögezte le, hozzátéve: olyan világban élünk, ahol a nagyhatalmaknak vannak politikai érdekeik, így Brüsszelnek is. Ezért fel kell készülniük arra, hogy Brüsszel bele akar majd szólni a magyar választásba.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország követi-e majd az angolok példáját, és elhagyja-e az Európai Uniót, a kormányfő úgy válaszolt, hogy a britek döntése példátlanul bátor döntés, és a nemzeti öntudat példátlan megnyilvánulása volt.
„A bátorság Magyarországon erénynek számít. Ugyanakkor ennek a döntésnek mi vagyunk az első számú kárvallottjai” – állapította meg, majd kiemelte: Magyarország minden uniós problémája a britek kilépéséből indult, és például nem lett volna a jogállamisági „marháskodás” sem, a britek ellensúlyt képezték a francia–német változó mértékű „szerelemnek” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a britek kilépésével a blokkoló kisebbség elvesztette a számbeli erejét, így nem tudnak ellentartani. Ettől függetlenül Magyarországnak nem lenne jó döntés a kilépés. Orbán Viktor úgy látja, hogy nem lesz szükség kilépésre, mert magától megoldódhat a kérdés „szétesik ez magától is”.
Ismét Orbán Viktor lesz a Fidesz-KDNP kormányfőjelöltje
A miniszterelnök ténynek tartja, hogy egy dezintegrációs folyamat zajlik, ami abból fakad, hogy „döntéseket hozunk, aztán azokat nem hajtjuk végre, vagy visszakozunk belőle. Ilyen döntés volt például a zöld átmenet is irreális határidőkkel, amelyekből most vissza kell lépni, de ilyen a schengeni szabályozás is”.
Arra a kérdésre, hogy ő lesz-e a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje 2026-ban, ironikusan válaszolt:
„Ma a Fidesz testületeiben az a bölcsesség, hogy nincs jobb nálam. Keresik, de még nem találták meg azt, aki jobb lenne. Amíg meg nem találják, addig én leszek a miniszterelnök-jelölt” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az alacsony nyugdíjakra vonatkozó kérdésre válaszolva emlékeztetett: „Éppen most vezetjük be a 14. havi nyugdíjat. Ezt megelőzően a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is visszaadtuk. Van egy megállapodásunk a nyugdíjasokkal, ami arról szól, hogy a nyugdíjak megőrzik az értéküket, ezt betartottuk, túlteljesítettük.”
A kormányfő a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyéről elmondta: „A jegybank nem tartozik a kormány alá, hiszen független, de minden jogszabálysértést minden késlekedés és korlátozás nélkül meg fogunk torolni. Ha egyetlen forint is eltűnik, annak következményei vannak, ez így lesz a jegybank esetében is”.
A családtagjai vagyonosodását firtató kérdésre egyértelművé tette: „Három dolgot várunk el a nagyobb vagyonnal rendelkező magyaroktól, függetlenül attól, hogy ki fia borjai: tartsák be a törvényeket, fizessék be az adót, adjanak munkát a többi magyar embernek”.
Arra a kérésre, hogy mondjon három dolgot Magyar Péterről, amit nagyra becsül benne, csak egyet tudott kiemelni: „Otthagyta a Fideszt. Ennyit tudok mondani róla. Kilépett tőlünk, de ez jó hír nekünk”
Orbán Viktor a Tisza Párt kapcsán úgy fogalmazott: „Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, hártya van az ujjai között, mint egy kacsának, akkor az egy kacsa. Ezzel barátkozzanak meg. Ismerem a vezető gazdaságpolitikusát a Tiszának. Volt államtitkár 2010-től nálunk, ismerem a gondolkodásmódját. Van a magyar gazdaságpolitikában egy olyan hagyomány, ha valami baj üti fel a fejét, akkor az erőforrások első számú célpontjaként magukat a választópolgárokat jelöli meg, tőlük vesz el pénzt, először a 13. havi nyugdíjat, hogy mondjak egy példát, adót emel”.
„Van egy másik logika, ami azt mondja, hogy ilyenkor azokat kell bevonni a közteherviselésbe, akik könnyebben viselik, mint a lakosság. Be kell vonni a bankokat, nemzetközi cégeket, energiacégeket. Mi ezt az iskolát képviseljük. A Tisza környéki közgazdászok a másik iskolát képviselik. Semmi kétségem nincs afelől, hogy az ellenzék gazdaságpolitikája most is, de így volt 2022-ben is, a brüsszeli elvárások gyűjteménye” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: „Van egy kulcsmondat, én abból indulok ki, megmondták, ha bevallanák, hogy mire készülnek, elveszítenék a választást. Ezt nem mi találtuk ki, ők mondták, meg lehet nézni.”
A miniszterelnök a 2022-es helyzet megismétlődését látja, hiszen Bajnai Gordon is beszállt a kampányba, és ugyanazok az emberek, tanácsadók. Ugyanazt a csatát kell megvívniuk, csak a tét nagyobb, mert beesett az orosz–ukrán háború, és a Brüsszel-pártiságot kiegészítették ukránbarátsággal és háborúpártisággal.
A Benes-dekrétumok elfogadhatatlanok
A Benes-dekrétumok bírálatát decemberben lehetővé tevő szlovák parlamenti törvény kapcsán Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a felvidéki magyarok számíthatnak a magyar kormányra. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy nem tudni: mit, hogyan kell értelmezni, hiszen az elmúlt hetekben sokan nevezték rossznak a Benes-dekrétumokat, vagy erkölcsileg elfogadhatatlannak a kollektív bűnösséget, ám ennek nem lett jogi következmény, úgyhogy nem teljesen világos, miről szól a törvény.
Arra garanciát vállal a miniszterelnök, hogy a szlovákiai magyar szervezeteket feltétel nélkül támogatja és a kollektív bűnösséget elutasítja. Ha pedig kellően átlátja a helyzetet, akkor egyeztetni fog Robert Ficóval.
