Belföld
A nemzeti érdekek érvényesítése a tét
A 2026-os választás stratégiai jelentősége hazánk európai pozíciója szempontjából
A közvélemény-kutatások megosztottsága önmagában jelzi a politikai tér erős ellentétességét. A Fidesz–KDNP támogatottsága továbbra is egy fegyelmezett, mozgósítható választói bázison nyugszik, amelynek ereje különösen választási helyzetben mutatkozik meg. A kormányzati oldal tapasztalata, szervezettsége és társadalompolitikai intézkedései – különösen a család- és jóléti programok – reális esélyt adnak arra, hogy a kormánypártok ismét kormányzóképes többséget szerezzenek, még ha a korábbi kétharmados arány nem is tűnik valószínűnek.
Hazánk gazdasági kilátásai mérsékelten kedvezőek: a nemzetközi előrejelzések a visszafogott 2025-ös esztendő után 2026-ban gyorsuló növekedést vetítenek előre.
Ebben a helyzetben a politikai stabilitás kulcskérdés a vállalkozások és a befektetők számára.
Egy világos választói felhatalmazással rendelkező kormány képes biztosítani a döntési-jogalkotási töretlenséget, a költségvetési fegyelmet és a stratégiai ágazatok védelmét. A politikai folytonosság csökkenti az országkockázati prémiumot (vagyis azt a „felárat”, amit a befektetők a biztonságért cserébe elvárnak, ha egy adott országba fektetik a pénzüket), ami kedvezőbb finanszírozási feltételeket és alacsonyabb kamatkörnyezetet eredményez a hazai szereplők részére.
Európai dimenzióban a magyar választás kimenetele ugyancsak meghatározó. Egy új ciklusra megerősített Orbán-kormányzás nem konfrontációt, hanem érdekalapú együttműködést kínál majd az uniós intézményeknek. A stabil demokratikus felhatalmazás birtokában Brüsszel is a pragmatikus megállapodásokban lesz érdekelt, beleértve a vitás kérdések rendezését és az uniós források ügyét.
Magyarország mozgásterét tovább erősítheti a szuverenista politika nemzetközi beágyazottsága, hiszen a kormányfő a Donald Trump elnökkel ápolt szövetségesi viszony révén az Egyesült Államok jóindulatára is érdemben számíthat.
A szuverenitás nem elszigetelődést jelent, hanem azt, hogy hazánk saját nemzeti érdekei mentén, egyenrangú félként vesz részt a közös döntéshozatalban.
A nemzetközi környezetben meglévő bizonytalanság – az elhúzódó háborúk, az energiapiacok átalakulása és az európai gazdaság igen lassú alkalmazkodása – felértékeli az erős, tapasztalt kormányzás szerepét. Magyarország stratégiai lehetőségeit ma éppen az bővíti, hogy olyan vezetése van, amely képes egyszerre védeni a nemzeti prioritásokat és tárgyalóképes maradni a globális és uniós partnerekkel szemben. Egy stabil kormányzati ciklus ebben a helyzetben nem kockázatot, hanem biztonságot jelent.
A kampány várhatóan feszült és éles lesz, amit tovább erősíthet a nemzetközi politikai klíma, az információs tér túlterheltsége és a belpolitikai megosztottság.
De ahogyan egyszer Mikszáth is írta: „A sokaságok gyöngeségein nyugszik szilárdan az okosak épülete.”
A valódi kérdés az, hogy Magyarország képes-e megőrizni a belső stabilitását és cselekvőképességét egy gyorsan változó, bizonytalan világban. Ebben a helyzetben becsültté válik a nemzetállami intézmények működőképessége, a kormányzati tapasztalat és a kiszámítható döntéshozatal szerepe. A választás tétje ezért nem pusztán politikai, hanem stratégiai: az dől majd el áprilisban, hogy Magyarország továbbra is önálló mozgástérrel rendelkező, stabil és együttműködésre képes nemzetállam marad-e Európa szívében, amely képes egyszerre védeni saját érdekeit és alakítani a közös európai jövőt.
