Belföld
A fogyatékkal élőkre is figyel az alapvető jogok biztosa
– Az utóbbi időszak hírei alapján kérdezem, hogy újabban hangsúlyosabban foglalkozik a fogyatékkal élők ügyeivel?
– Ha ez látható is, annak örülök, mert 2023. január 1-től az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH) tartozik a fogyatékosságügyi független mechanizmus. Ez azt jelenti, hogy az ombudsman látja el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) szerinti független mechanizmus feladatait, így az erre a területre irányuló eddigi tevékenységünkön túlmenően immár közvetlenül is segítjük, védjük és ellenőrizzük a fogyatékossággal élő emberek alapvető jogainak érvényesülését. Ennek előzménye, hogy Magyarország az elsők között csatlakozott a 2006-ban elfogadott CRPD egyezményhez, ennek kapcsán pedig az alapvető jogok biztosáról szóló törvény kifejezetten rögzítette, hogy az ombudsman a tevékenysége során – különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával – megkülönböztetett figyelmet fordít a CRPD végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére. A magyar ombudsmani intézmény tehát már fennállása óta nagy hangsúlyt fektet a fogyatékossággal élő emberek ügyének előmozdítására. Az alapvető jogok biztosaként hivatalba lépésem kezdetétől kiemelt feladatomnak tekintem a CRPD elvei tényleges megvalósulásának elősegítését, a fogyatékossággal élő emberek számára a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének és az önálló életvitelnek a hazai elősegítését. Mégis azt kell mondjam, mérföldkőnek tekinthető, hogy az Országgyűlés 2022 végén elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a CRPD végrehajtását segítő, védő és ellenőrző független mechanizmus az ombudsman hatáskörébe került. Az alapvető jogok biztosa eddig ugyanis általános, alapjogi aspektusú problémafelvetéssel, a lehetséges megoldások körvonalazásával segítette elő a fogyatékossággal élő személyeket megillető jogok, a jogegyenlőség és az esélyegyenlőség érvényesítését, ennek nyomán pedig az egyéni sérelmek orvoslását. Az AJBH természetesen továbbra is foglalkozik a specifikusan fogyatékosságügyi panaszokkal, vizsgálatokkal. Az oktatás és az egészségügy monitorozása során is számos olyan kérdéssel, problémával találkozom, amelyek a fogyatékossággal élő személyeket, családjaikat érintik. A megerősített feladatkör kapcsán pedig – bár január még nincs olyan távol – ugyancsak történt már néhány jelentős lépés.
– Mire gondol?
– A szervezeti működéssel kapcsolatos előrelépés, hogy az AJBH-n belül Fogyatékosságügyi Főigazgatóság alakult. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Fogyatékosságügyi Főigazgatósága, Debrecenben kezdte meg a működését, ott végzi a tevékenységét. Ez logisztikailag úgy történt, hogy a Fogyatékosságügyi Főigazgatóság az AJBH Debreceni Területi Irodájával együtt költözött egy új, nagyobb, akadálymentes ingatlanba. Az AJBH Fogyatékosságügyi Főigazgatóságával tehát egy olyan, erős jogosítványokkal rendelkező szervezeti egység jött létre, amely külön – a CRPD elvárásnak is megfelelő – független mechanizmust jelent a hazai, fogyatékossággal élő személyek jogvédelme érdekében. Az AJBH elkülönült szervezeti egységeként létrejött Fogyatékosságügyi Főigazgatóság keretein belül immár közvetlenül is segítjük, védjük és ellenőrizzük a fogyatékossággal élő emberek alapvető jogainak érvényesülését. Folyamatosan monitorozzuk a fogyatékosságügy teljes hazai intézményrendszerének a működését, jogi szabályozottságát, véleményezzük a fogyatékosságügyi egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéseket, javaslatokat. Új feladatköröm az is, hogy ajánlásokat tehetek a Kormány tagjai számára a fogyatékossággal élő személyeket érintő kormányzati döntések vonatkozásában. A független mechanizmus keretében fog működni a Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület is, amely az alapvető jogok biztosa fenti feladatainak ellátását hivatott segíteni.
– Beszélne erről bővebben?
– Még a közvélemény számára nem ismert, hogy néhány nap múlva, október 3-án lesz a Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület alakuló ülése. Ez az új testület a fogyatékossággal élő személyek jogait érintő területen kiemelkedő elméleti tudással és/vagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételével működik majd. Szeretném külön is hangsúlyozni, hogy ebben a testületben kiemelt szerepet kapnak a fogyatékossággal élő személyeket képviselő, a civil társadalmat reprezentáló szervezetek delegáltjai.
– Meg is nevezné ezeket, illetve mely szervezetek lesznek tagjai a testületnek?
– A kör elég nagy, de ebben az ügyben széles körű összefogásra van szükség. A Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület tagjai többek között az Autisták Országos Szövetsége, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézete, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a történelmi egyházak képviselői és még nagyon sokan mások. Az új feladatkörben azonban már a testület megalakulása előtt is örülhetünk a legújabb eredménynek, hogy egy panasz nyomán indult vizsgálat eredményeként kiadott jelentésben tett ajánlásomra a rokkantsági ellátásban részesülők számára szélesebb körben hozzáférhetővé vált a csok.
– Ezt mit jelent?
– Az alapvető jogok biztosaként 2023. április 17-én az AJB-1665/2023. számon – a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételének jogszabályi feltételeivel összefüggésben – kiadott jelentésemben felhívtam a figyelmet arra, hogy a csok-rendeletek a támogatás igénybevételének előfeltételeként főszabályként előírják társadalombiztosítási jogviszony fennállását. Javaslatot tettem arra, hogy ez a feltétel ne vonatkozzon azon igénylőkre, akik kizárólag rokkantsági ellátásban részesülnek, tehát megváltozott munkaképességűek és rendszeres keresettel – így társadalombiztosítási jogviszonnyal – nem rendelkeznek. A jelentés nyomán a Kulturális és Innovációs Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a jelentésünkben foglaltaknak megfelelően 2023. szeptember 1-jei hatállyal módosították a csok-rendeleteket. A módosítás eredményeként a megváltozott munkaképességükre tekintettel rokkantsági ellátásban részesülő személyek – amennyiben a további jogszabályi feltételeknek megfelelnek – tb-jogviszony hiányában is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezményt. Ez egy komoly eredmény, örülök, hogy ebben az ügyben is tudtunk segíteni.
