A nemzetek megerősítésének fontosságát, valamint a szuverenitás és az értékek védelmének szükségességét hangoztatták a felszólalók A haza minden előtt című kerekasztal-beszélgetésen a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary) csütörtökön Budapesten.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a kommunista és fasiszta módszerekhez hasonlóan a woke mozgalom képviselői is megpróbálják eltorzítani az emberek józan eszét. Igyekeznek ráerőltetni az ideológiájukat az emberekre, s amikor nem sikerül, akkor jön az elnyomás, később pedig az erőszak – magyarázta, hozzátéve: ez azért van így, mert az emberek hagyják, hogy újra és újra megismételje magát a történelem.
A világunk tagadhatatlanul megváltozik, de a jövőben is szükség van nemzetekre – emelte ki Kovács István, aki szerint „két út áll előttünk, és mindkettő a nemzetek reneszánszát hozza el”. Az egyik lehetséges forgatókönyv a nyugati civilizáció bukása, amelynek nyomán az újonnan megerősödő nemzetek (Oroszország, Kína) fogják meghatározni a világot – mondta. A másik lehetőség pedig – folytatta – , hogy azok a nemzetek erősödnek meg ismét, amelyek naggyá tették a nyugati civilizációt.
Valerie Huber, az Institute for Women's Health elnöke (Egyesült Államok) azt emelte ki, hogy a nemzeti szuverenitás folyamatos támadás alatt áll. Éppen ezért olyan kormányokra van szükség, amelyeket nem befolyásol külső erő – mondta. Úgy fogalmazott: ha az országok megvédik az értékeiket, akkor nem lesz hatásos a nemzeteket érő ideológiai hadviselés. Megjegyezte, Ferenc pápa magyarországi látogatása is jól összefoglalta, miért fontos első helyre tenni a nemzetet. Valerie Huber szerint nem szabad engedni az ideológiai gyarmatosításnak és annak a külső nyomásnak, amelyik olyan szakpolitikákat akar ráerőltetni az országra, amit a nemzet nem akar. Kitért arra is, hogy hatékonyabb kommunikációra van szükség a konzervatív értékek védelme terén, mert „a liberálisok észrevétlenül, lépésről lépésre nyomulnak előre”.
Guglielmo Picchi volt olasz külügyi államtitkár úgy fogalmazott, Európában jelenleg értékrend elleni háború folyik, és vissza kell verni a támadást. „Harcolnunk kell a nemzetért és az értékeinkért” – húzta alá, hozzátéve: nem jó a helyzet, de az alapok világosak. A politikus szerint 25-30 év múlva lehet majd látni, sikeres-e a konzervatív összefogás, mert a jelenlegi helyzet kialakítását, a nemzetek elleni támadást is évtizedekkel ezelőtt elkezdték a liberálisok. Ha a woke ideológiával szemben folytatott harc sikeres lesz, akkor a konzervatív világ megnyerheti ezt az értékkonfliktust – mutatott rá.
Mark Ivanyo, a Republicans for National Renewal igazgatója (Egyesült Államok) elmondta: egy nemzet olyan emberekből áll, akiknek közös a nyelvük, a kultúrájuk, az értékeik. Nem csak egy földdarabka, hanem vannak határai, amelyeket meg kell védeni – folytatta. Rámutatott a patriotizmus fontosságára, és azt hangoztatta: az elsődleges prioritást mindig az emberek kell, hogy jelentsék.
Nem akarjuk, hogy a transzgender ideológiát terjesszék a fiatalok körében – jelentette ki, majd fontosnak nevezte a családok egységének megőrzését.
Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP képviselője hangsúlyozta: csak az tud másokat szeretni, aki a saját nyelvét, kultúráját szereti. Arra a kérdésre, mit jelent számára a nemzet, úgy válaszolt, hogy a nemzet elkötelezettséget jelent „saját nyelvünk, kultúránk, történelmünk, jövőnk irányába”. A képviselő fontosnak nevezte, hogy a politika mindig a nemzetet helyezze előtérbe és minél több szférában – például a munkaerőpiacon vagy az oktatásban – élvezzen prioritást a nemzeti érték. Példaként megemlítette, hogy Ausztriában a gasztronómia területén többlettámogatást kapnak a helyi szolgáltatók, mert egyre inkább kiszorítják őket a török, kínai és vietnami éttermek.
Európában van egy vezető vallás, ami nem az iszlám – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: meg kell mutatni a szavazóknak, hogy Európa büszke a keresztény értékrendjére.
„Az amerikai kormányzat és a nyugati elit azért nem kedveli Magyarországot, mert Budapest nem követi az előre megírt forgatókönyvet. Miközben a tágabb értelemben vett Nyugatnak van egy része, amely saját magát sem szereti, Magyarország önmagát és a Nyugatot egyaránt kedveli” – fogalmazott Michael Anton a kerekasztal-beszélgetés után. A konzervatív amerikai politikus szerint az amerikai külpolitika meghatározóit akkor is nehezen lehetne elmozdítani pozíciójukból, ha 2024-ben ismét a jobboldal győzne az Egyesült Államokban. „Nem szeretnék alaptalan reményt kelteni az amerikai elittel kapcsolatban, holott az még sohasem távolodott el annyira a valóságtól, mint a mostani. Nem a nép érdekeit képviseli, ez politikai fesztültségeket fog kelteni, mielőtt pozitívabb irányba kezdhetünk haladni.”
Simone Billi, az olasz Liga parlamenti képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban napirenden lévő európai direktívák nem racionálisak, hiányzik belőlük a jövőbe vetett vízió, valamint a hétköznapi emberek problémáinak figyelembevétele.
A politikus szerint a globális kihívások leküzdése érdekében erényt kellene kovácsolni az Európa sokszínűségéből fakadó lehetőségekből. A bevándorlásról azt mondta, be kell fogadni a háború elől menekülő, különösen nehéz helyzetben lévő embereket, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a kontinens 700 milliós populációja Afrika és a Közel-Kelet mintegy kétmilliárdos lakosságszámával áll szemben.
Videóüzenetben köszöntötte a budapesti CPAC résztvevőit Debbie Lesko arizonai kongresszusi képviselő, aki kiállt a szabadság, családi értékek védelmében, a világszerte terjedő woke és gender ideológia ellen, a nemzetközi nagyvállalatok túlhatalmával szemben.
