Személyes önfeláldozásukkal építették szabadságunkat a kommunizmus áldozatai - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a kommunizmus emléknapján, csütörtökön Facebook-oldalán.
„Sok magyar ember személyes áldozatával és önfeláldozásával építette fel mai függetlenségünket és szabadságunkat. Rájuk emlékezünk, a kommunizmus áldozataira” - fogalmazott a miniszter.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A kommunizmus által okozott szenvedés és a hősies helytállás identitásunk része
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán csütörtök reggel közzétett videóban úgy fogalmazott: az emléknapon „több százezer honfitársunkra és a kommunizmus világszerte több mint 100 millió meggyilkolt áldozatára emlékezve gyújtunk gyertyát. Helytállásuknak, hősiességüknek, életáldozatuknak köszönhető napjaink szabad Magyarországa.”
Kitért arra: a kommunizmus és a totalitárius diktatúrák áldozatai előtti főhajtás a szabadság próbaköve. „Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel. Nincs alku azokkal, akik manapság naponta minden alap nélkül képesek úgy aggódni a szabadságért, hogy korábban egy tömeggyilkos diktatúra kiszolgálói voltak.”
Gulyás Gergely emlékeztetett: amikor 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát - mentelmi jogát semmibe véve - a Szovjetunióba hurcolta a szovjet állambiztonság, mindenkinek világossá vált, hogy az „1944-es megszállással elvesztett szabadságunkat a németeket váltó szovjet megszállók sem fogják visszaadni”.
Nem csak azt az esélyt veszítette el Magyarország, hogy saját akaratát követve hasonló utat járhasson be, mint az Európa nyugati felén fekvő országok a második világháború után. Nem csak a magántulajdont szüntették meg államosítással, nem csak az alapvető szabadságjogokat tiporták lábbal, és nem csak a múltat akarták végképp eltörölni. Az emberi méltóság teljes felszámolását tűzték ki célul: kivégzésekkel és kínzásokkal, börtönnel és internálással, fizikai megsemmisítéssel, megalázással vagy testi és lelki megtöréssel - sorolta.
A miniszter úgy fogalmazott: „Az áldozatok élettörténete fényében érthetjük meg és élhetjük át, milyen fontos, milyen törékeny, milyen nélkülözhetetlen kincs a szabadság és az emberi méltóság feltétlen tisztelete.” Magyarország több mint harminc éve szabadságban és demokráciában élhet. „A mában, de nem a mából és nem csak a mának élünk” - tette hozzá Gulyás Gergely.
A KDNP is emlékezik az áldozatokra
A kommunizmus bukása óta csak néhány évtized telt el, még élnek köztünk olyanok, akiket testileg, lelkileg megtört a szovjet elnyomás. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján az értelmetlenül és érthetetlenül, egy szélsőséges eszme nevében - világszerte több millió - elvett emberéletre gondolunk. Megannyi félbeszakított sors és tönkretett család, kisiklatott egzisztencia és jövőkép. A kommunisták egész nemzedékek megnyomorításáért felelősek. Azonban a legsötétebb időkben sem aludt ki az igazság lángja. Bátor, elkötelezett, névtelen hősök a terror közepén is emberek tudtak maradni. Képesek voltak odafordulni a szükséget szenvedők felé. Ők azok, akik felszították a cselekvő hazaszeretet tüzét, mely utat tört a félelem és zsarnokság nehéz óráiban is - írja a párt közleménye.
Márai Sándor szavait idézve: „valahányszor az emberi aljasság támad, rögtön jelentkezik az emberi segítség is.” Mindig mondjunk nemet az elnyomásra és mondjunk igent a szabadságra és az egymással való törődésre. Egy erős nemzetnek nemcsak jelene van, de jövője is lesz! A magyarok, ha összetartanak és összefognak, minden nehéz időszakot képesek túlélni - emelik ki.
