Történelem

Gazdag programok Gyula városában

A múlt nagyjainak nyomában: Petőfi Sándor, Erkel Ferenc, Munkácsy Mihály

A trianoni döntéssel határszélre került Gyula nemzetünk történelmének egyik fontos színtere. A ma harmincezres lakosú városkából indult 1849 augusztusában Arad felé „a világ legnagyobb gyászmenete”. Itt született Himnuszunk zenéjének szerzője, Erkel Ferenc. Itt vett ecsetet a kezébe Munkácsy Mihály. A múlt nagyságait idézve, a jelen gazdag programsorát látva mindenki figyelmébe ajánlhatjuk a Dél-Alföld kulturális és turisztikai központját.

„Majd április–májusban gyertek! Amikor virágban pompázik a város!” – biztattak ismerőseink, de magunk is olvastunk Gyula dicsőségéről: 2013-ban már másodszor nyerte meg a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyt, és így szerepelhetett az európai megméretésen, ahol aranyérmet kapott. Erkel Ferenc szülővárosa egész évben gazdag programokkal vonzza a turistákat. Manapság Gyula elsősorban fürdőjének és a több mint hatszáz éves, Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavárának köszönheti népszerűségét. A helyreállított vár és a 2005-ben nyílt vármúzeum „kötelező program” az idelátogatóknak. A múlt század ötvenes éveinek végén történt kútfúrásokat követő fürdőfejlesztés eredményeként a Gyulai Várfürdő komplexumát ma már az ország egyik legszebbi­kének tartják. Megkapták a gyógyhely-minősítést, főként a mozgásszervi és reumás panaszokra alkalmas víznek köszönhetően.

A dél-alföldi városkát az elmúlt években itthon – főleg belföldi látogatói révén – a vendégéjszakák számát tekintve az első tíz között jegyzik. Nagy szerepe van ebben azoknak a kulturális és gasztronómiai rendezvényeknek, amelyek nyáridőben szinte egymást érik. Kimagaslik közülük a Várszínház Összművészeti Fesztiválja és a Végvári Napok. A Körös-völgyi Sokadalom pedig arra ad alkalmat, hogy a térség gazdag népművészetével ismerkedjünk.

A város történelmének emlékezetes időszaka volt, amikor a szabadságharc bukását követően, 1849. augusztus 19-től ide irányították a honvédtiszteket, többségük magánházaknál volt elszállásolva. Degré Alajos huszárszázados visszaemlékezése szerint augusztus 24-én innen indult aradi kivégzésének helyszínére az egy darabig a város lakossága által kísért „világ legnagyobb gyászmenete”. Gyula polgárai közadakozásból alakították ki azt az emlékhelyet, amelyet az esemény száznegyvenedik évfordulóján avattak.

Nem véletlen, hogy a hangulatos kisvárosban barangolva emléktáblák sokaságát is látjuk, amelyek a tábornokok szálláshelyeit megjelölve ezeket a napokat idézik. De volt kinek szobrot is állítani, hiszen itt búcsúzott családjától s indult a végzetes csatába Petőfi Sándor. Erkel Ferenc emlékházában interaktív kiállítás idézi nemzeti operánk megteremtőjének életét. Itt tanulta meg a festészet ábécéjét Munkácsy Mihály, akinek néhány művét a Kohán Képtárban egy éppen nyitva lévő időszakos kiállításon láthattuk. Innen – a ma már Gyulához tartozó Ajtós községből – származott a reneszánsz legnagyobbjai között számon tartott Albrecht Dürer. Ádám és Éva című rézkarcának mozaikból kirakott másolata egy anamorfózis-oszlopon tükröződve jelenik meg.

S hogy végképp kellemes szájízzel távozzunk, érdemes belekóstolni a pálinkafőzde nedűjébe, a Százéves cukrászda kézműves csokoládéjával pedig megkoronázhatjuk látogatásunkat.