Gyurcsány Ferenc pártjának az Altus Zrt.-n keresztüli burkolt, uniós pártfinanszírozását vetette fel tegnapi sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A szokásos Kormányinfón szó volt a brókerbotránnyal kapcsolatos, milliárdos önkormányzati veszteségekről, a jövő évi költségvetésről, az adócsökkentésről, az uniós pályázatok kifizetéseiről és a paksi atomerőmű bővítéséről is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter reméli, az „Európai Bizottság (EB) baloldali vezetői nem így és nem ebben a formában kívánnak segítséget nyújtani Gyurcsány Ferenc DK-mozgalmának az Altus Zrt.-n keresztül”. Lázár János a Kormányinfón azt mondta, a bukott kormányfő százszázalékos tulajdonában lévő cégének, az Altusnak másfél milliárd forintos bizottsági megbízása felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját. Úgy véli, az ügyet mindenképp ki kell vizsgálni. Elmondta azt is, tegnap levelet küldtek az EB illetékes hatóságainak, érdeklődve, milyen körülmények között, milyen pályázati eljárásban, milyen szempontok alapján választották ki az Altust az unió 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére. A miniszter azért is érthetetlennek tartja a megbízást, mert úgy tudják, az Altus mostani feladatát eddig a bizottság „jól fizetett munkatársai” végezték. Hangsúlyozta, egy aktív politikus, egy volt és „vágyai szerint” leendő miniszterelnök vállalkozásáról van szó, amely így a megbízást nem tudja elfogulatlanul, a politikai szempontok figyelmen kívül hagyásával elvégezni. „Ez az ügy árt az Európai Bizottság tekintélyének, az intézményrendszer iránti bizalomnak” – fogalmazott.
A miniszter szólt arról is, hogy huszonnégy önkormányzatnak volt összesen csaknem tizenegymilliárd forintos befektetése a bedőlt brókercégeknél. A legtöbbet Százhalombatta, a IV. kerület, Törökszentmiklós és Fót kockáztatta. A kormány kérésére az ÁSZ soron kívüli törvényességi ellenőrzést folytat majd az érintett helyhatóságoknál.
Hangsúlyozta, május 13-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetés előterjesztését, s a nemzetgazdasági miniszter április 30-ig juttatja el a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak. Elmondta azt is, az év közepén elfogadott költségvetés erősíti az átláthatóságot, kiszámíthatóbb környezetet teremt. Ismeretes, a személyi jövedelemadó tizenhatról tizenöt százalékra csökken. Felhívta a figyelmet, ez jövedelemnövekedést hoz majd. A gazdaság teljesítőképességétől függ, mikor válhat egy számjegyűvé a kulcs. A disznóhús áfájának öt százalékra csökkentése azért indokolt, mert a statisztikák szerint a magyar családok erre a húsfajtára költik a legtöbb pénzt.
A miniszter kitért arra is, azok a közszolgálati dolgozók, akik közvetlen kapcsolatban vannak az állampolgárokkal, jövő júliustól legkevesebb harmincszázalékos béremelésben részesülnek. Ezen túlmenően az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének tartalmáról társadalmi konzultációt kezdenek. A távközlési adó mértéke nem változik, a bankadóé viszont igen: az EBRD-vel kötött megállapodás szerint fokozatosan csökkentik. Ettől azt várják, hogy a pénzintézetek növelik a hitelezést. Felhívta a figyelmet arra, a 2007 és 2014 között hazánkba érkezett nyolcezer-kétszázmilliárd uniós forrás több mint hatvan százalékát azután fizették ki, hogy megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és a Miniszterelnökség koordinálja a munkát. Hazánk a több mint nyolcvanszázalékos pénzlehívási adatával megelőzi Csehországot, Romániát és Szlovákiát. Az uniós pénzfelfüggesztések mindössze a ciklusra biztosított keret kevesebb mint két százalékát érintik.
A miniszter azt is hangsúlyozta, azzal, hogy az Európai Unió már rábólintott a magyar-orosz nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződésre, bizonyítja, Brüsszelnek nem az a kérdés, hogy épülnek-e Pakson új atomerőműblokkok, hanem az, hogy ezek miként valósulnak meg. Hozzátette, a megállapodás mérföldkőnek tekinthető a rezsicsökkentés érdekében tett kormányzati erőfeszítések között. Borkai Zsolt, Győr polgármestere este valótlanságnak nevezte Lázár állítását, hogy az önkormányzat pénzt fektetett Quaestor-kötvényekbe.
Röviden
„Történelmi eredmény lenne a 2018-as választási győzelem”
- Lázár János elmondta még: a 2018-as választásnak sokkal nagyobb a tétje a jobboldal számára, mint a tavalyinak, vagy az öt évvel ezelőtti voksolásnak. Történelmi eredmény lenne ha két kormányzás után a Fidesz–KDNP meg tudná őrizni a bizalmat. Az nem négy évre, hanem évtizedekre határozná meg a magyar jobboldal sorsát, struktúráját és jövőjét. Mivel ezt a tétet minden jobboldali véleményformáló és jobboldali szavazó is érzi, elmondja a véleményét, hogy 2018-ban is mi nyerjünk. Ez a kritikák forrása. A politikusoknak viszont nem szabad megsértődniük, néhányunknak a kormányzat frontvonalában az a dolgunk, hogy nagyon súlyos ügyeket próbáljunk naponta megoldani. A tanácsadómról (Zoltai Gusztáv, volt Mazsihisz-ügyvezető - a szerk.) annyit, az a munkaköri kötelességem, hogy a magyarországi zsidó közösség minden tagjával szót értsek, azokkal is, akik tüntettek a kormány ellen, azokkal is, akik munkásőrök, MSZMP-tagok voltak, és akik az SZDSZ szekerét tolták.
- Orbán Viktor kormányfőnek nincs hivatalos politikai tanácsadója, így Habony Árpád sem az. A kormány a Századvéget bízta meg, hogy szakértői és tanácsadói munkát végezzen, magánemberként pedig sokakkal beszélnek egy-egy döntés előtt.
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a konzultációk után tesz javaslatot a felsőoktatási modernizációs folyamatra, azonban még a közigazgatási egyeztetésnél sem jár a folyamat.
- A kórházak konszolidációját rögtön végre kell hajtani a kormány által biztosított hatvanmilliárdos keretből. Tavaly ennek az összegnek a fele állt rendelkezésre, de jövőre is lesz erre forrás. Az adósságrendezés az oktató- és egyházi kórházakra is vonatkozik, a kabinet nem hagyja, hogy egy intézmény is elveszítse működőképességét kifizetetlen számlák vagy más miatt.
- Az állami vállalatoknak a professzionális sport finanszírozásában semmi keresnivalójuk, ezt a miniszterelnök is így gondolja.
- A reklámadó módosításának javaslatát áprilisban terjeszti be a kormány, és májusban már meg kell lennie a törvénynek. Úgy tudjuk, Brüsszel elfogadja az 5,3 százalékos felső kulcsot, de az még mindig kérdéses, hogy lehet-e emellett kisebb vagy nullaszázalékos kulcs.
- A Modern városok program keretében jövő kedden Orbán Viktor miniszterelnök Pécsre látogat. Korábban Sopronban, Zalaegerszegen és Miskolcon is járt már, valamennyi településen megállapodást kötött a helyi vezetéssel.
