Az elmúlt hét „slágertémája” a tapolcai időközi választás eredményének értelmezése volt, Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője azonban óva intene attól, hogy túlértékeljük a voksolást. „Egy országos választáson például, ahol végső soron a kormányfő személyéről döntenek, bizonyosan más eredmény születne” – mutatott rá. Szerinte érdemes rávilágítani a Jobbik táborában meghúzódó törésvonalra, ezzel párhuzamosan, az elmúlt fél év után úgy tűnik, a kormányzat rendezi sorait.
„Erősödik a Jobbik, közvélemény-kutató és elemző kollégákkal gyakran vázoljuk leegyszerűsítve a magyar belpolitika aktuális toposzát. Izgalmasabb kérdésfeltevés, hogy képes lesz-e a radikális párt megtartani jelenlegi pozícióit, vagy szétfeszítik bizonyos konfliktusok és ellentmondások” – magyarázta Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője, akit az elmúlt hét belpolitikai elemzésére kértünk fel. Szerinte a Nézőpont elmúlt három negyedévben végzett kutatásait összegezve úgy tűnik, a Jobbik bázisa ingatag. A párt elsősorban a politikával kevésbé foglalkozó, nagyrészt bizonytalan szimpatizánsokat vonta be támogatói közé, az újak pedig jellemzően középfokú végzettséggel rendelkező, munkás- és alsó középosztálybeli, aktív keresők. A településtípusokat vizsgálva elmondható, a Jobbik a megyei jogú városokban, valamint a falvakban és községekben erősített.
A látszólag mérsékeltebb kommunikációval megcélzott, új Jobbik-táborba tartozókkal szemben viszont a politikailag aktívabb, régi táborba tartozók inkább a párt nyelvi radikalizmusával értenek egyet, ezért őket a mérsékeltté váló retorika eltántoríthatja a párttól – mutatott rá az elemző.
Kifejtette, a táborban húzódó attitűdbeli ellentét, annak hátterében pedig részben a pártvezetés kommunikációs csapásváltása, a Jobbik első vonalbeli és hátországi politikusi gárdája között is élezheti a belső konfliktust. Ennél problémásabb, ha a párt arcai elveszítik hitelességüket. Márpedig – példának okáért – a Jobbik egyelőre ragaszkodik kémgyanúba keveredett EP-képviselője, Kovács Béla mentelmi jogához. Morvai Krisztina nemrég nyíltan beszélt erről, még ha a párt korábban „élharcosa” is volt a mentelmi joggal mint intézménnyel való „leszámolásnak”. „A párt külpolitikusa, Gyöngyösi Márton pedig Simicska Lajos televíziójában tette egyértelművé: a Jobbiknak nincsenek szövetségesei Európában” – tette hozzá. Fodor Csaba utalt arra, a jelenlegi görög kormányerő, a szélsőbaloldali Sziriza szövetségesek híján épp most szembesül azzal, hogy Görögország teljesen elszigetelődött, az ország gazdasági és politikai mozgástere „pengeélen táncol”. Ennek kapcsán az ügyvezető felhívta a figyelmet, Vona Gábor pártelnök korábban arról beszélt, a Sziriza programja kilencvenöt százalékban megegyezik a Jobbikéval. Mindez szerinte azért fontos, mert a hasonló kijelentések és a realitásokkal való szembesülés aligha segítik a Jobbikot abban, hogy lefaragjon valamit a kormányzóképesség terén meglévő tetemes hátrányából.
Az elemző továbbá kifejtette, ezzel párhuzamosan az elmúlt fél év után úgy tűnik, a kormányzat rendezi sorait. Hazánk gazdasági mozgástere tovább erősödött, a korábban oly kritikus nemzetközi szervezetek is sorra ismerik el a teljesítményünket. A kabinet igyekszik „sorvezetőt” állítani intézkedései mögé, így például a brókerbotrányok kapcsán a rendteremtés élére áll a pénzügyi szektor újraszabályozásával és a károsultak megsegítésének támogatásával. Mint mondta, a kormányzás „motorja” sem alapjáraton pörög, hamarosan elkészülhet az új költségvetés tervezete és több fontos ágazati jogszabály. „Sikeresen lezártuk vitáinkat szövetségeseinkkel. Minden adott ahhoz, hogy a kormányzat a belpolitikai fronton kialakult »új konfliktusokat« is rendezze” – fejtette ki Fodor Csaba.
Ajánló a Magyar Hírlap nyomtatott számának tartalmából- Hatékonyan működik a közműholding - http://bit.ly/1DsyZWi#kö...
Posted by Magyar Hírlap on 2015. április 20.



