Már megvannak a felsőoktatási intézmények kancellári posztjaira a kiszemeltek, akiket várhatóan október végén nevezhet ki a miniszterelnök. Eközben újabb egyetem gazdálkodásában talált hiányosságokat az Állami Számvevőszék.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2009–2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésével folytatta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felsőoktatási intézmények átvilágítását. A számvevőszék tegnapi közlése szerint az egyetemen a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások előirányzat-felhasználása, a működési és felhalmozási bevételek beszedése szabályszerűtlen volt, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. A BME vagyonkimutatása sem volt megfelelő, több esetben megsértette a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtakat. Az egyetem a négy évre vonatkozó mérlegeiben feltárt hibák összege minden évben meghaladta a számviteli jogszabályokban rögzített jelentős összeget. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Mint az ÁSZ közölte, a BME-n a vizsgált időszakban nyolc kar működött, s a hallgatói létszám a felsőoktatás általános létszámcsökkenésével szemben 4,3 százalékkal nőtt. Az intézmény teljes kiadási főösszege a négy év alatt 132,4 milliárd forintot tett ki, amihez az egyetem 61,9 milliárd forint költségvetési támogatást kapott. A támogatás négy év alatt 9,3 százalékkal csökkent.
Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke korábban azt mondta, a jogszabályok alapján a felsőoktatási intézmények a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállósággal rendelkeznek, amivel azonban nem minden esetben tudtak élni. Mint kiemelte, több intézmény pénzügyi egyensúlya ingott meg, csaknem minden másodikhoz költségvetési felügyelőt vagy főfelügyelőt rendeltek ki.
A felsőoktatás pénzügyeihez kapcsolódóan a Napi Gazdaság tegnap arról írt, hogy már megvannak a nevek a kancellári posztokra. Palkovics László felsőoktatási államtitkár megerősítette a lap értesüléseit, mondván, a nemzeti felsőoktatási törvény értelmében a kancellárokról szóló felterjesztést az Emberi Erőforrások Minisztériuma elküldte a Miniszterelnökségnek, a kinevezésekről a kormányfő dönt. Bár mint azt korábban megírtuk, a kancellároknak eredetileg szeptember 1-jével kellett volna elfoglalniuk pozíciójukat, az összesen több mint háromszáz jelentkező miatt előbb október közepére, majd a hónap végére módosult a kinevezési határidő. A lap információi szerint az első körön túljutott mintegy százhatvan pályázót a felsőoktatási államtitkárságon, szakmai bizottság előtt hallgatták meg, amelyben a minisztérium helyettes államtitkári szinten képviseltette magát. A legfeljebb húszperces interjúk során a jelölteknek részletekbe menően nem, inkább átfogó jelleggel kellett beszámolniuk terveikről. A pályázók között van olyan is, aki tizenkilenc intézmény kancellári posztjáért is versenybe szállt.
Hallgatói tisztújítás az ELTE-n
Átfogó, teljes tisztújítást tart jövő márciusban az ELTE hallgatói önkormányzata (hök) a részönkormányzati képviselőktől az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) elnökéig. Zaránd Péter ehök-elnök tegnapi közleményében azt írta, márciusig a szervezet az egyidejű választások és a tisztújítás minden szabályzati feltételét megteremti. Zaránd Péter szerint az ELTE hök-elnöksége az érdekképviselet működését meghatározó reformokat kíván végrehajtani. Ezek érintik többek között az érdekképviselet legitimációjának erősítését és az ösztöndíjrendszert, kitérnek továbbá a szerkezeti és működési szempontokra, a közösségi autonómia kérdéskörére, a képzési struktúrára, a gazdálkodásra és a rendezvényszervezésre is.
