Javította a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap megjelent kiadványában. Ezzel hazánk növekedése idén a negyedik legmagasabb lehet a 37 tagország között a szervezet szerint.
Az OECD 0,8 százalékponttal emelte várakozását a tavaly novemberi prognózishoz képest mind az idei, mind a jövő évi növekedés tekintetében – emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter, gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzetközi szervezet tegnapi miniszteri értekezletét követően, amelyen publikálták legfrissebb előrejelzésüket. Ebben a múlt őszi 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelték az idei magyar hazai össztermék, azaz a GDP növekedési előrejelzését, a 2019-es növekedési előrejelzést pedig 2,8 százalékról 3,6 százalékra javították.
Varga Mihály kiemelte: a szervezet előrejelzése hazánk gazdasági növekedését idén a negyedik, jövőre pedig a hetedik legerősebb helyre sorolja a tagállamok közül. Ez mindkét évre vonatkozóan meghaladja az Európai Bizottság legutóbbi, tavaszi előjelzését, amely idén négy, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.
Mint ismert, a magyar kormány idei áprilisi prognózisa szerint 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos lehet a hazai össztermék bővülésének üteme. Hasonlóan a kormány április végén publikált Konvergencia Programjához, amely 4,3 százalékos növekedéssel számolt, az OECD is egyrészt a fogyasztásbővülést eredményező reálbérek gyors emelkedését, másrészt az élénk beruházási aktivitást, harmadrészt a kedvező külső kereslet és a kiépülő újabb kapacitások eredményeképp növekvő exportot tekinti a konjunktúrafolyamatok főbb hajtóerejének. A prognózis szerint a munkanélküliség jövőre 3,5 százalék alá csökken.
A szervezet értékelése is megerősíti, hogy a magyar gazdaság növekedése előretekintve is stabil és az ágazatok széles körére kiterjedő. A minimálbérek jelentős emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését. Az élénk munkaerő-kereslet miatt a bérek emelkedése idén is két számjegyű lehet, illetve a már jelenleg is az uniós tagállamok közt negyedik legalacsonyabbnak számító magyar munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet. A visegrádi országok növekedése az OECD előrejelzése szerint dinamikus marad az előrejelzési időhorizonton, és jelentősen meghaladja az eurózóna átlagát – ismertette Varga Mihály.
Az OECD ugyanakkor figyelmeztetett a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára, miután a monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedéstámogató, s az Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol. A szakértők kiemelik, jóllehet az új beruházások növelik az ország exportkapacitásait, a dinamikusan emelkedő bérek negatív hatással lehetnek az ország versenyképességére. A kiviteli kapacitások bővülése és a jól teljesítő piacok ellenére ezért visszafogott lehet hazánk exportpiaci részesedésének növekedése.
Az infláció az OECD várakozásai szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség. A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,6 százalék, jövőre pedig 2,1 százalék lehet, ami valamivel rosszabb, mint a Konvergencia Programban jelzett adatok – jelzik. Hozzátették: a tervezettnél gyorsabb hiánycsökkentés nagyobb mértékben csökkentheti az államadósságot, és javíthatná a költségvetés helyzetét, ami elősegítené a felkészülést a hosszú távú kihívások, köztük az idősödő társadalom jelentette problémák leküzdéséhez.
Varga Mihály kiemelte: a szervezet előrejelzése hazánk gazdasági növekedését idén a negyedik, jövőre pedig a hetedik legerősebb helyre sorolja a tagállamok közül. Ez mindkét évre vonatkozóan meghaladja az Európai Bizottság legutóbbi, tavaszi előjelzését, amely idén négy, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.
Mint ismert, a magyar kormány idei áprilisi prognózisa szerint 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos lehet a hazai össztermék bővülésének üteme. Hasonlóan a kormány április végén publikált Konvergencia Programjához, amely 4,3 százalékos növekedéssel számolt, az OECD is egyrészt a fogyasztásbővülést eredményező reálbérek gyors emelkedését, másrészt az élénk beruházási aktivitást, harmadrészt a kedvező külső kereslet és a kiépülő újabb kapacitások eredményeképp növekvő exportot tekinti a konjunktúrafolyamatok főbb hajtóerejének. A prognózis szerint a munkanélküliség jövőre 3,5 százalék alá csökken.
A szervezet értékelése is megerősíti, hogy a magyar gazdaság növekedése előretekintve is stabil és az ágazatok széles körére kiterjedő. A minimálbérek jelentős emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését. Az élénk munkaerő-kereslet miatt a bérek emelkedése idén is két számjegyű lehet, illetve a már jelenleg is az uniós tagállamok közt negyedik legalacsonyabbnak számító magyar munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet. A visegrádi országok növekedése az OECD előrejelzése szerint dinamikus marad az előrejelzési időhorizonton, és jelentősen meghaladja az eurózóna átlagát – ismertette Varga Mihály.
Az OECD ugyanakkor figyelmeztetett a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára, miután a monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedéstámogató, s az Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol. A szakértők kiemelik, jóllehet az új beruházások növelik az ország exportkapacitásait, a dinamikusan emelkedő bérek negatív hatással lehetnek az ország versenyképességére. A kiviteli kapacitások bővülése és a jól teljesítő piacok ellenére ezért visszafogott lehet hazánk exportpiaci részesedésének növekedése.
Az infláció az OECD várakozásai szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség. A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,6 százalék, jövőre pedig 2,1 százalék lehet, ami valamivel rosszabb, mint a Konvergencia Programban jelzett adatok – jelzik. Hozzátették: a tervezettnél gyorsabb hiánycsökkentés nagyobb mértékben csökkentheti az államadósságot, és javíthatná a költségvetés helyzetét, ami elősegítené a felkészülést a hosszú távú kihívások, köztük az idősödő társadalom jelentette problémák leküzdéséhez.
