Ajánló
Gázolásos támadás Münsterben
Horst Seehofer belügyminiszter szerint nincs terrorizmusra utaló jel, a két halálos áldozatot követelő merénylet tettese egy bevándorló hátterű pszichés beteg, kurd férfi
A híres óvárosi vendéglő, a Kiepenkerl teraszán ülő emberek közé hajtott szombaton Münsterben egy férfi, a támadásban két embert megölt, és több mint húszat megsebesített, majd pedig öngyilkosságot követett el. Az elkövető nagy valószínűség szerint egy negyvennyolc éves helyi férfi volt, és lőfegyverrel végzett magával. Lakásán petárdákat és egy hatástalanított AK–47-es típusú gépkarabélyt találtak. Egybehangzó német sajtóértesülések alapján az illető Jens R., aki 1969. május 1-jén született az Olsberg nevű észak-rajna–vesztfáliai kisvárosban, hosszú ideje Münsterben élt, és pszichés betegségben szenvedett. A B1.ro román hírtelevízió információja szerint a támadó kurd származású, Martin Schaefer, az Alternatíva Németországnak (AfD) politikusa pedig fotót osztott meg a feltételezett tettesről, aki a kép alapján közel-keleti.
A Westfälische Nachrichten (WN) című regionális lap szombati értesülése alapján március 29-én e-mailben elbúcsúzott valamennyi ismerősétől. A lap hírportálján közölt beszámoló szerint a gázoló ezzel a levéllel „mintegy előre jelezte öngyilkosságát”. A Der Tagesspiegel című lap vasárnap a hírportálján szintén arról írt, hogy a gázoló búcsúlevelet írt. A berlini lap biztonsági forrásokra hivatkozó beszámolója szerint a férfinak már volt egy öngyilkossági kísérlete. Meglehet, hogy kapcsolatban állt szélsőjobboldali körökkel, a nyomozók ezt a szálat is vizsgálják – tették hozzá. Többek között a Híradó portálja és a Ripost is arról írt szombaton, német sajtóforrásokra hivatkozva, hogy bevándorlókra gyanakodtak, s több sajtóorgánum is terrortámadást említett. A tömeges gázolás a stockholmi merénylet egyéves évfordulóján történt, azonos módszerrel. Németországban egy friss törvény tiltja, hogy megnevezzék a merénylők származását, ellenben perbe fogják azokat, akik a migránsokra, bevándorlókra bíráló megjegyzéseket tesznek, elhallgatják az általuk elkövetett erőszakos cselekményeket, mint a nők megerőszakolása, zaklatása. Nincs terrorizmusra utaló jel a gázolás ügyében – jelentette ki Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter vasárnap az előző nap történt bűncselekmény helyszínén, hozzátéve, a gázoló egyedül hajtotta végre „a gyáva és brutális bűncselekményt”. A szövetségi miniszter kiemelte, hogy a német sajtó „nagyon felelősségteljesen” végezte a munkáját. Herbert Reul tartomány belügyminiszter megköszönte a sajtónak, hogy a hatóságok kérését megfogadva „csak a tényekről számoltak be, és nem spekuláltak”.
A Die Welt tegnap arról írt, hogy Berlinben megakadályoztak egy terrortámadást: négy férfi, aki a 2016. karácsonyi iszlamista támadás elkövetője, Anis Amri köréhez tartozik, késes támadást akart végrejhajtani egy félmaraton-futóversenyen.
Nógrádi György: Általános a pánik, a német sajtó sokáig hallgatott
Minden okuk megvan a németeknek a félelemre Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint, aki a németországi sajtó magatartásáról, valamint a növekvő terrorfenyegetésről beszélt lapunknak.
– Mi a münsteri gázolás tanulsága?
– Egy város megijedt, általános volt a városban a félelem és a pánik. A német ZDF televízió órákon keresztül minden műsort lemondott, és csak erről közvetített. Tehát formailag lehet vitázni, hogy ez megfelel-e egy terrorcselekmény kritériumainak, de a valóság az, hogy az emberek megrémültek.
– Hozzászoktak a németek a fenyegetettséghez?
– Látni kell, hogy Németországban rendkívüli mértékben megnőtt a terrorcselekmények száma, 2017-re az előző évhez képest hatszor több történt: kétszáz 2016-ban, a következő évben pedig ezerkettőszáz körül.
A német alkotmányvédelmi hivatal vezetője rendszeresen közzéteszi a vonatkozó adatokat, miszerint jelenleg kétezer nyilvántartott terrorista él Németországban, és több mint tízezer szélsőséges szalafista van.
– A nyugati sajtót gyakran vádolják azzal, hogy hallgat az ilyen bűncselekményekről.
– A migránsok által elkövetett terrorcselekményeket hosszú ideig elhallgatták. A kölni szilveszteri botrányt január negyedikén este hozták le, rendkívül óvatosan. Mostanában lehet csak látni, hogy a német sajtó, a közszolgálati csatornák, rádiók kezdenek visszaállni arra, hogy valóban kimondják, ami történik. De ez ma nem általános, Svédországban például abszolút elhallgat a sajtó minden negatívumot, nem beszélnek például arról, hogy hatvannál is több no-go zóna van az országban.
Őry Mariann