Az infláció megugrott azokban az országokban, ahol újraindult a gazdaság – így Magyarországon is –, ugyanakkor a gyors, határozott és proaktív kamatemelések a jövő év elejétől már mérséklik az áremelkedés ütemét, továbbá a bázishatások is tompítják majd az adatokat – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője.
A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve kiemelte: az infláció rövid távon, decemberig előretekintve öt százalék felett lesz, továbbá a maginfláció is emelkedő pályán mozog majd, az év utolsó hónapjában meghaladhatja a négy százalékot. A szakember felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzés szerint a háromszázalékos inflációs célt a jövő év második felében érheti el a jegybank, ugyanakkor a kockázatok felfelé mutatnak.
A magasabb bérnövekedés és a dinamikusabb fogyasztásbővülés, illetve a tartósan magas külső inflációs hatások az infláció emelkedésének irányába hatnak, ugyanakkor a koronavírus-járvány negyedik hulláma visszafoghatja a gazdaságot, így az inflációra is lefelé mutató kockázatot jelent – vélekedett.
Balatoni András elmondta, hogy a magyar gazdaság továbbra is gyors helyreállási pályán halad, ami a harmadik negyedévben folytatódik, a negyedik negyedév alakulása azonban épp a járvány miatt kérdőjeleket vet fel. A heti adatokra támaszkodó előrejelzésük szerint július–szeptemberben hozzávetőleg nyolcszázalékos növekedés bontakozik ki – részletezte.
A szakember rámutatott, hogy a hazai gazdaság növekedése nemzetközi összevetésben 2019-hez viszonyítva Európa élmezőnyéhez tartozik. A magyarországi kilábalásnak fontos motorja a belső kereslet és a munkaerőpiac – ismertette Balatoni András.
A foglalkoztatás a piacgazdaság történetében még soha nem állt ilyen magas szinten a versenyszférában, mint most, ami azt eredményezi, hogy a háztartások rendelkezésre álló jövedelme, bizalma nő – magyarázta.
