Ajánló
Jövőre 2,5 százalék felett lehet a GDP növekedése
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a brüsszeli pénzeső tovább serkentheti a gazdasági bővülést
– Brüsszelből napokkal ezelőtt nem túl kedvező előrejelzések jöttek a magyar gazdaság bővülési ütemével kapcsolatban. Az ellendrukkerek azóta is ezen „rugóznak”.
– Csak óvatosan! Pár nap alatt rájöttek az elemzők, akik ezeket a prognózisokat felállították, hogy alábecsültek néhány adatot. Ezt korrigálták. Nem tudom azt állítani, hogy állandóan gazdasági csoda történne. Úgy gondolom, a magyar gazdasági bővülés fenntartható ütemű. Nem lehet mindig kiugró az ágazatok teljesítménye.
– Az EU-s pénzek mennyire serkentik Magyarország GDP-jének bővülését?
– Először globálisan kell körülnézni, hogy az egész folyamatot értsük: Európa gazdaságára kihat a sok konfliktus, mondhatni naponta változik, hogy miként alakul a görög, az orosz, az ukrán helyzet. Ez krízishatás. Óvatosságra ad okot az is, hogy az eurózóna és benne Németország gazdasági fejlődését nézve az elmúlt hónapokban, egyre alacsonyabb GDP-növekedést várnak az elemzők. A kelet-közép-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP növekedése. A kérdésre válaszolva, ha csak Magyarországot nézem, most a gazdaságot még az előző pénzügyi ciklusban lehívott támogatások serkentik, ráadásul nem kis mértékben. A pénzek lehívásával sietni kell, hiszen ki szeretné, hogy bennragadjon a támogatása.
– Ha lezárul ez a ciklus, annak milyen hatása lehet?
– Akkor 2020-ig, azaz az új EU-s pénzügyi ciklus végéig lesz visszaesés a GDP-bővülésében, ráadásul ez mostanában kezdődhet. Ennek nyilván látványosabb a hatása, ha egy-egy ágazat nem úgy teljesít, mint korábban. Mindig mondom, Magyarország az elmúlt években élenjáró állam lett az uniós források felhasználásában, látványos eredményekkel. Úgy gondolom, a kormány korábbi becslésével megegyező adat látott napvilágot. Azt sem győzöm hangsúlyozni, akár az EU-s pénzek hatására örvendetes, hogy Magyarországon a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az is, hogy egyre bővült az állam beruházási aktivitása. Mivel a költségvetési szigor nem folytatódott, a fogyasztás két százalékkal nőtt, és a dinamika kevéssel e szint felett stabilizálódhat.
– Mit jelent ez számban kifejezve?
– Az uniós forrásoknak is köszönhetően péládul jövőre 2,5 százalék felett lehet a GDP-bővülése Magyarországon. Sőt, az államadóság is kedvezően alakul, folyamatosan csökken, a kedvező gazdasági környezet folytatódik, hol visszaesésekkel, hol pedig bővülésekkel.