Lakitelek 1987 - 2017

A Magyar Hírlap évfordulós melléklete

2017.08.31. 14:14 –

Lakitelek gif 1-25

Két emléklap (1.) - A találkozó alatt végig hullámzott a hangulatom: borúlátástól derűlátásig és vissza. Hallgattuk az előadásokat türelemmel, közbekiabálások nélkül. Órákon át ültünk és figyeltünk. Szabadító volt a szünetek ideje, kinyújtóztathatta tagjait az ember, lehetett beszélgetni.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

2.

A lázadó öröm sátra (2.) - A lakiteleki sátor „szabadságunk egyik szülője” – ahogyan Szakolczay Lajos nevezi azt Lezsák Sándorral folytatott beszélgetésében –, a rendszerváltoztatást megalapozó szellemi szabadságharc szimbóluma; az annyiszor az elveszejtés veszélyének kitett magyar nemzeti önállóság és önrendelkezés visszaszerzésének hősies jelképe és történelmi valósága.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

3.

„Eljött a pillanat” (3.) - Ez a találkozó akkor azt üzente, hogy igenis van remény és jövő, mégsem kell letargiába süllyednie az én nemzedékemnek sem – emlékszik vissza Kubik Anna színművésznő, akivel a lakiteleki találkozóról beszélgettünk.
Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

4.

Csodavárás volt bennünk (4.) - Az 1987-es lakiteleki találkozó mindenekelőtt annak a reményét jelentette, hogy az elaggott pártállami diktatúrát felválthatja a demokrácia, a magyar nép végre kezébe veheti sorsa irányítását, s ennek megvalósítása érdekében immár nyíltan szervezkedhetünk. Volt bennünk csodavárás, de azt hittük, hogy mi, nemzeti demokraták – elődeink legjobb hagyományait folytatva – megbirkózhatunk a legnehezebb feladatokkal is. 

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)  

Pozsgay-Imre-Halász-Péter

Mámor és naivitás (5.) - Ég az Ecsedi-láp, Csurka István ezzel a fordulattal kezdte beszédét, s erre még azok is felkapták a fejüket, akik netán szunyókáltak, pláne annak fényében, hogy akkor éppen tényleg izzott a tőzeg – emlékezett a lakiteleki találkozóra a lapunknak adott interjúban Halász Péter. A Honismeret című lap egykori szerkesztője – aki ma Erdélyben él – sok minden más mellett azt is elmondta, Fekete Gyula írónak a nemzet sorsáért, a gyermekek születési számáért aggódó, akkor elmondott gondolatai ma is időszerűek.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

Lakitelek 20170830

A sátor, a menedék (6.) - Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Zenlik-Jozsef_lead

Lakitelek előképei (7.) - Személyesen kértem arra Pozsgay Imrét, hogy segítsen elhívni Lakitelekre a pesti liberális értelmiség tagjait, s bár ő ezt megígérte, végül mégsem így történt – mondta a lapunknak adott interjúban Zelnik József. A Magyar Örökség díjas etnográfus, író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja szerint Csurka Istvánt igaztalanul vádolták azzal, hogy antiszemita beszédet mondott az eseményen.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

konrad-lead

Kitüntetett felelősség (8.) - Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást, hogy itt lehetek körötökben, és ezzel szeretnék egyszersmind arra a kérdésre válaszolni, hogy szerencsés vagy szerencsétlen-e az itt jelenlévők összeállítása? Én úgy gondolom, elfogadom azt, amit Fekete Gyula mondott. - Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Csurka István - Lakitelek

Megmaradásunk pillérei (9.)  Nem hiszem, hogy akármelyikőnk is pontosan meg tudná határozni, miért gyűltünk most itt össze. Összeverődésünkben sok a kimondhatatlan, a szorongásos lelki indíték, még beszélni is alig tudunk róla. Mintha valami nagy veszély fenyegetne bennünket személy szerint is és együttesen is, mint magyarokat, és ennek a nagy vésznek az előre vetülő árnyéka rántana össze valami akolmelegbe. - Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Pozsgay Imre 20170903

Nemzeti reformot! (10.) - Elsősorban, legfőképpen a jövőről, a lehetőségekről szólnék. Tárgyilagos és mélyreható elemzések és néha önmarcangoló vizsgálódások folytak az elmúlt másfél évtizedben is, az utóbbi évtizedekben is ebben az országban. - Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

lakitelek

Félelem nélkül (11.) - Édesapám rengeteg jegyzetet készített a sátorban, gyakorlatilag teleírta az írószövetség meghívóját – mondta lapunknak az ismert irodalomtörténész fia. Az 1986-ban orvosegyetemet végzett Grezsa István maga ugyan nem vett részt az 1987-es lakiteleki találkozón, de 1991-ben elhunyt apja pontosan beszámolt neki mindenről. A fiú végül 1988-ban jutott Lakitelekre, s mint a száznegyvenhármas számú tagkönyv tulajdonosa lett az MDF alapítója, majd az országban elsők között létrehozott hódmezővásárhelyi MDF-szervezet motorja. (…) 

Buda Ferenc és Fekete Gyula 20170906

A várakozás tüze (12.) - Semennyire sem lepődtem meg Pozsgay Imre beszédén – mondta a lapunknak adott interjúban Buda Ferenc költő. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas művész aláhúzta, már 1986-ban sem tarott attól, hogy a hatalom bántani meri.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

Makovecz Imre 20170906

Nincs belpolitika (13.) - Kedves Barátaim, én nem vagyok író, és ezért valószínűleg nehezebben tudok beszélni, mint önök, másrészt pedig nem ahhoz a politikai helyzethez szoktam hozzá, mint a magyar írók. (Derültség) Azt szeretném mondani, hogy ötvenkét éves vagyok, és ebben a korban már bizonyos dolgok evidenciák, és én ezekről az evidenciákról nem szoktam beszélni.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

Szentendrei-Eörs

Történelem alufóliában (14.) - Majdnem tizenöt éven át voltak befalazva egy kályha háta mögötti falba a lakiteleki találkozón készült videofelvételek, mire újra elővettük őket – mondta lapunknak Szentendrei Eörs. A sátor alatti és a körülötte zajló eseményeket hajdanán rögzítő szakember kifejtette, 1987-ben nem merte elvinni az eseményre a legjobb felszerelését, mert attól tartott, az állambiztonság a filmek mellett azt is elkobozza majd.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

Sánta Ferenc 20170908

Szolgáló szabadságunk (15.) - A 20. század második felének uralkodó eszméje a szabadság. Pusztulásra van ítélve minden erő, törekvés, mely ennek ellenében kíván hatni, legyen az bármifajta történelmi képződmény, társadalmi réteg, politikai érdekszövetség, párt vagy állam.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

KULIN

Mozgott a világ (16.) - Harminc év távlatából a lakiteleki találkozónak megvan az a tanulsága is, hogy a politikában éppúgy erény lehet a hajlani és engedni tudás, miként egy sziklaszilárd álláspont képviselete s az alapelvek mellett kitartó hajlíthatatlanság – hangsúlyozta Kulin Ferenc, az MDF egykori alelnöke, a Mozgó Világ korábbi főszerkesztője, akivel a lakiteleki találkozóról beszélgettünk.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…) 

Bihari Mihály

Ezért kizártak a pártból (17.) - Bányász Rezső, az akkori kormány szóvivője kerek-perec kijelentette, a kabinet nem ismer olyan helységet, hogy Lakitelek, azaz nekünk ebből a helyzetből kellett kitörnünk, hogy tájékoztatni tudjuk a közvéleményt a sátorban elhangzottakról – mondta a lapunknak adott interjúban Bihari Mihály egyetemi tanár, a politikatudományok akadémiai doktora. Az alkotmánybíróság volt elnöke és a főszervezők egyike utalt rá, Pozsgay Imrét Kósa Ferenc hozta le gépkocsin, s bár út közben kétszer is igazoltatta őket egy rendőrökből, katonákból és munkásőrökből álló egység, rendben célba értek.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Serfőző Simon 20170913

Mi lesz így velünk? (18.) - Ahol mi most itt együtt vagyunk, az egy nagyközség széle, gyepsora, valahol Vidék-Magyarországon, Amelynek határa nagyvárosainkba éppúgy belenyúlik, mint Budapestre.  Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Részlet az 1987. szeptember 27-én megszavazott Lakiteleki Nyilatkozatból

Serfőző Simon költő 1987-es felszólalása
Ez a perem-ország ugyanis ott kezdődik s addig terjed, ahol s ameddig a perem-lét. Vagyis ahol s ameddig a lenézettség, lekezeltség, a megkülönböztetés, a hátrány: az alávetettségünk a belefásultságig mindennapos, ismert, amely ellen nincs vagy alig van mit tenni. (...)

Kodolányi-Gyula

Kulcsfogalmak (19.) - Hogy a formaságok bármiféle kényszere nélkül összegyűltünk ennyien itt, meghallgatni egymást a magyarság jövőesélyeiről, azt bizonyítja önmagában is, hogy nem vesztek el esélyeink egy jobb jövőre.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Részlet az 1987. szeptember 27-én megszavazott Lakiteleki Nyilatkozatból.
Az esélyek külső és belső dolgokon múlnak.  A külsőket sem mi, sem más nem befolyásolhatja bizonyossággal: a jövőre nincs biztos lapja senkinek sem. (…)

Kósa Ferenc 20170915

A teljesség igénye (20.) - (…) a magyarság esélyeiről tanácskozunk, és mostanában a reformok ürügyén még az értelmes emberektől is egyebet sem hallunk, mint hogy a kultúrát, az irodalmat és a művészeteket a piac követelményeihez kell igazítanunk. Szerény véleményem szerint az öngyilkosság több módja közül ez az egyik, de föltehetően a leghatékonyabb. Abból a tényből ugyanis, hogy a politikai fennhatóság életveszélyes lehet a kultúrára és a művészetekre nézve, egyáltalán nem következik az, hogy a piac parancsuralmába nem dögölhetünk bele. Viszont ha a politikai fennhatóság mellé ráadásként megkapjuk a piacit is, biztosan beledöglünk… Vagyis a hamis alternatívákon – amelyekről Pozsgay Imre is beszélt – e tekintetben is túl kell lépnünk: kilábalási, de akár csak túlélési esélyeinket latolgatva sem engedhetjük meg magunknak, hogy akár piaci, akár politikai istenségeknek hódoljunk. Tökéletesen egyetértek Bihari Mihállyal. Kulcsszó: a szabadság. Szabaddá kell válnunk, hogy értéket teremthessünk, értéket kell teremtenünk, hogy szabaddá válhassunk. (…) 

Csengey Dénes 20170916

A vidéki ország (21.) - A vidéki Magyarországról írtam egy dolgozatot felkérésre. Előtte még két szót szeretnék mondani, pontosabban egy kérdést. Ez az egy kérdés pedig úgy hangzik, hogy hol vannak a fiatalok, hol vannak a húszévesek, hol vannak a harmincévesek – nem tudom, hányadik tanácskozás ez, amelyiknek én vagyok a leg­fiatalabb felszólalója –, hát vegyétek már észre, hogy egy örökifjú volt csak ebben az országban, az Honthy Hanna volt, mi nem vagyunk örökifjak – a fiatalokat hívjátok meg legkö­zelebb! (…)

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

bakos

Bízzunk önmagunkban (22.) - Bakos István művelődéskutató alapembere volt a lakiteleki találkozót előkészítő és szervező csoportnak. Életpálya-interjújából a legújabbkori magyar történelem egyik fordulópontját megidéző részleteket emeltük ki.

- A múlt század végén, 1986-ban és 1987-ben az ellenzék nyílt színre lépett. Hogy élte meg a monori, illetve a lakiteleki találkozókat?

- Monoron nem vettem részt, de sok mindent tudok róla. Akik azonban részt vettek – Für Lajos, Csoóri, Csurka, Kiss Feri –, részletes tájékoztatást adtak nekünk arról, hogy mi történt Monoron. (…) 

Szakolczay Lajos 20170918Szabadságsátor (23.) - Lakitelek fényes pontja életemnek. Ha szembenézek a könyves falamon lógó kis ékszerrel – a hajdani tanácskozásnak helyet adó lakodalmi sátor egy kis darabja van bekeretezve –, mindent látok.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Szabad György

Értelmiségi kiút (24.) - Kedves Barátaim! Önhittség és önaláértékelés nélkül kell néznünk történelmünket és helyzetünket. Ez sok mindent jelent. Kapcsolódva a most hallottakhoz, jelenti azt is, hogy se túl ne becsüljük, de alá se becsüljük lehetőségeinket.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatásagasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Für Lajos 20170920

A hely jó szelleme (25.) - A hely szellemére utalt elnöki megnyitójában Fekete Gyula, arról szeretnék beszélni én is. A szokásosnál azért hosszabban, mert a hely, a homok, ami közelebb és távolabb körülölel bennünket, drámai és biztató tanulságokat rejteget számunkra.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Czakó Gábor  20170922

Emberkísérletek (26.) - „Egy társadalom mindig ki van téve olyan hatásoknak, amelyek miatt az emberek élete félrecsúszik és zsákutcába kerül. Ezt a félrecsúszást azonban senki más nem hozhatja helyre, csak mi magunk” – Czakó Gábor szerint ez volt Lakitelek legnagyobb tanulsága. A Kossuth-díjas író szerint hiába számított mérföldkőnek a találkozó létrejötte, nem mindenki volt bizakodó, hiszen az országban továbbra is jelen voltak az oroszok.
Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, apolitikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Lakitelek 20170923

A vászondarab (27.) - Verssé vált történelem: …így lett kellemes hatású műtárgy, ereklye a néphadseregtől kölcsönzött sátorponyvából, ami egykor formát adott a lakiteleki tanyaudvaron az összehívott tanácskozásnak…

Ágh István: A fölszabdalt sátorponyva

A falon aranykeretbe foglalt vászondarab,
akár egy alföldi őszből kicsinyített tájkép,
bár absztrakt minta a lekaszált rét szövetéből,
kivehető a talaj árnyalata, és valami finom pír,
talán egy mezei vad hullatta elmosódott vércsepp,
vagy a katicabogár porrá mállott szárnya,
így lett kellemes hatású műtárgy, ereklye
a néphadseregtől kölcsönzött sátorponyvából,
ami egykor formát adott a lakiteleki
tanyaudvaron az összehívott tanácskozásnak. (…)

Lakitelek 20170924

A háttéremberek (28.) - Kellemesen langyos szél jár a Lakiteleki Népfőiskola ebédlőjének árkádjai alatt. Hatan ülik körül az asztalt – igaz, eredetileg úgy tervezték, nyolcan lesznek, de Bakó László hosszú ideje súlyos betegséggel küzd, így sajnos nem tudott eljönni. Erki Tibor, Tóth Sándor, Tábori Kálmán és felesége, született Major Ilona, Tábori Margit valamint Tábori Róbert egyként elmondhatja magáról, nagy idők, történések tanúja volt 1987 szeptemberében. Ők voltak ugyanis alapvetően azok, akik munkájukkal szolgálatot teljesítettek a sorsfordító találkozóra érkező vendégek körül. 
Nehéz elhinni, de nem járta ott semmiféle lenéző, leereszkedő stílus. Pozsgay Imre például mindenkivel kezet fogott, s az asszonyokat külön üdvözölte, Fekete Gyula író pedig olyan szívhez szóló szavakkal köszönte meg az esti záráskor a vendéglátók kedvességét, családias törődését, hogy annak hatása ma is jól látható az arcokon. (…) 

Bíró Zoltán 20170925

Nem sodródhatunk (29.) - A magyar társadalom veszélyes, nyugtalanító jellegzetessége ma: feltűnő szervezetlensége. Igaz, sajnos nem új jelenség ez Magyarországon a 20. században, ám annál nyugtalanítóbb. E baráti találkozón a legutóbbi hozzászólók közül Konrád György tette fel a kérdést, olyanformán, hogy van-e megfelelő felkészültsége a nemzetnek súlyos és váratlan helyzetekre, van-e készültsége, mely ilyen helyzetekben eligazíthatná, s emberségben biztonságosan megtarthatná?
Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlévők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)

Lezsák Sándor 20170927

A magyarság esélyei (30.) - „A szólásszabadság, Tekintetes Rendek, egyike a tiszteletre legméltóbb jogoknak oly nemzetnél, mely századok óta megyénként s országosan gyülekezik s a maga sérelmei és kívánságai felett élőszóval szokott értekezni; s nálunk annál tiszteletreméltóbb, mivel itt a sajtószabadság eltapodva van, s érzelmeinket és gondolatainkat egymással megszorítás és akadály nélkül közölni csak gyűlési beszédek által lehetséges.” (Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1834)

Lezsák Sándor költő 1987-es nyitóbeszéde (…)