Az elmúlt évtizedben hazánkban is tömegesen jelentek meg a mikromobilitási eszközök, mára több százezer elektromos roller közlekedik a magyar utakon. Bár a társadalom örömmel fogadta a gyors és kényelmes haladást biztosító eszközöket, a használatukhoz elengedhetetlen felelősségérzet és felkészültség jelentős lemaradásban van. Major Róbert ezredes rávilágított, hogy az elektromos rollerek fizikai sajátosságai – a kis kerékméret és a magasan elhelyezkedő súlypont – miatt a legkisebb úthiba vagy egy csatornafedél is végzetes egyensúlyvesztéshez vezethet. Ennek következtében az esések során „borzasztó sok arckoponyasérülést tapasztalunk”, ami azonnali és határozott beavatkozást követel az állam részéről. A baleseti statisztikák riasztóak: „csak az elmúlt esztendőben a felnőtt korú balesetet elszenvedett rollerezők száma 25%-kal növekedett és majdnem 50%-kal a 18 éven aluliak között”.
Szigorúbb kategóriák és felelősségvállalás
A jogalkotó az elmúlt 8-10 évben adós maradt a megfelelő szabályrendszer megalkotásával, ám az exponenciálisan növekvő balesetszámok lépéskényszerbe hozták a döntéshozókat. A napvilágot látott tervezetek alapján a rollereket teljesítményük, sebességük és tömegük alapján két kategóriába fogják sorolni. A kisebb teljesítményű eszközökre a kerékpáros szabályok vonatkoznának, míg a nagyobb teljesítményű rollerek a segédmotoros kerékpárokkal esnének egy tekintet alá. Utóbbiak esetében a jövőben kötelező lenne a vezetői engedély, a motorkerékpáros bukósisak használata, és kizárólag az úttesten közlekedhetnének. Bár a szakértő a globális és teljes tiltást nem tartja célravezetőnek, a lokális korlátozások – például a kisgyermekes családok által látogatott parkokban és sétálóutcákban – elengedhetetlenek a gyalogosok épségének megóvása érdekében. Emellett a rendőrségi ellenőrzéseken túl modern, technológiai alapú megoldásokkal, például GPS-alapú szoftveres sebességkorlátozással is gátat lehetne szabni a száguldozásnak.
A jövő záloga: a nemzeti közlekedési kultúra megteremtése
A szigorú törvényi szabályozás önmagában nem elegendő, ha nem párosul a közlekedési morál javításával, különösen a fiatalabb generációk körében. A tapasztalatok szerint a fiatalok sokszor felelőtlenül, a fizikai veszélyeket figyelmen kívül hagyva használják ezeket a járműveket, a gyalogos közlekedésből hozott reflexekkel irányítva egy nagy sebességű eszközt. Major Róbert ezredes hangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonság legfőbb záloga az oktatás bevezetése: „az általános iskola első osztályától kezdve egy spirálisan felépített oktatási programot kell kialakítani”. A valódi, polgári értékeken nyugvó közlekedési kultúra lényege, hogy az utakon ne az egyéni önzés és az agresszió, hanem a partnerség és az egymásra való odafigyelés érvényesüljön. Ahogy a szakértő is reményét fejezte ki, mindannyiunk közös érdeke, hogy a jövőben „minden nap legyen a kulturált közlekedés napja”.
