Huszonegyedik alkalommal rendezik meg Szeged-Alsóvároson a Nándorfehérvári emléknapokat, amelynek csúcspontjaként július 25-én, szombaton a hagyományoknak megfelelően számos középkori hangulatú kulturális program, kézműves foglakozások, kirakodó vásár és táncház vár minden érdeklődőt.
Szeged és Csongrád-Csanád vármegye egyetlen középkori hagyományokat felidéző kulturális programját, a Nándorfehérvári emléknapokat 2006-ban rendezték meg először. Kezdetben az Alsóvárosi Kultúrház karolta fel az eseményt, az intézmény akkori igazgatója, Kocsispéter Éva volt az ötletgazda és a főszervező, ő azóta tragikusan fiatalon elhunyt. A sikeres szervezéshez azonban már az elején is csapatmunkára volt szükség, a nagylelkű támogatók, a lelkes adományozók és a sok önkéntes áldozatkész munkája nélkül a program aligha valósult volna meg.
A kezdeményezést azért hívták életre, mert 2006-ban, a nándorfehérvári csata 550. évfordulóján megfogalmazódott az ötletgazdában a gondolat, hogy ne csak a magyar történelem számos tragikus és gyásznapján tartson a magyarság megemlékezéseket, hanem idézzük fel az olyan nagy diadalokat is, mint amilyen az 1456-os nándorfehérvári győzelem volt. A történeti kapaszkodót pedig az jelentette a program szervezésénél, hogy 1456 nyarán a Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek megálltak a szegedi ferences rendház mellett is, így a rendezvény helyszínének közvetlen kapcsolata van e történelmi eseménnyel.
Az emléknapok eseménysorozata mindig a történelmi évfordulóhoz közel eső egyik pénteken, ezúttal július 17-én délután kezdődik. Aznap délután a szegedi Dóm Látogatóközpontban a Birlik Magyar-Török Kapcsolatokért, Kultúráért és Barátságért Egyesület szervezésében kulturális egymásrahatásokról szóló pódiumbeszélgetést, majd ezt követően török-magyar régizenei koncertet tartanak.
Szombaton, az idén egy héttel az emlékülés után, július 25-én, a reneszánsz családi napon színes program várja az érdeklődőket, ezeken közreműködik mások mellett a Hunyadiak Örökében Történelmi Hagyományőrző Egyesület Szentesről, az Oroszlánszív Lovagrend, a Maróti Hagyományőrző Egyesület, az Aranygyapjú Társulat és a Madárlátta Tanya, akik tagjai a késő középkor lovagi világát, mindennapjait jelenítik meg számos attrakcióval. S közben neves előadók – a Pavane és a Sárkánykönny – a kor zenéit szólaltatják meg.
A program délelőtt tíz órakor jelmezes, zenés-zajos felvonulással indul, majd a nap folyamán a látogatók akár karnyújtásnyi közelségből csodálhatják meg az öltözeteket és a fegyvereket, megtapasztalhatják milyen volt a tábori élet Hunyadi János és Mátyás korában. A hagyományőrzők elvegyülnek a tömegben, szerepükhöz illő jeleneteket adnak elő, jönnek-mennek a nézelődők között, velük beszédbe elegyednek, hogy mintegy testközelbe hozzák számukra a kor haditáborait. Az érdeklődők különböző korabeli tűzfegyvereket, íjakat, kővető gépet is láthatnak.
A reneszánsz családi napon a fiataloknak is számos programmal készülnek, így például gyermek lovagi torna, kézműves foglalkozás, apródiskola és Sárkányösvény interaktív játék gondoskodik a vendégek szórakoztatásáról. A felnőttek pedig a napi forgatag eseményei mellett táncházzal, hastánccal, valamint tűzshow-val és tűzpárbajjal készülnek a Szent Longinus Egyesület közreműködésével. A programsorozat július 26-án vasárnap ünnepi szentmisével zárul, amelyet az Alsóvárosi ferences templomban tartanak.
