Nem agrárpolitikára, hanem vidékfejlesztésre van szükség

Elmondta: 15 év alatt, a semmiből érték el azt, hogy az ipari termelésnek – amely a GDP 30 százalékát adja – immár a 30 százalékát az autóipar tegye ki; hasonlót kell elérni a mezőgazdaság területén is.

A politikus kifejtette, ennek érdekében ötpontos javaslatot fogalmaztak meg, amelyek között szerepel, hogy a mezőgazdasági technológiai fejlesztéseket folytatni kell; életpályamodellt kell adni a mezőgazdaságban tevékenykedni szándékozó fiatalok számára; a vízügyi ágazatot be kell tenni az agrártárcába; a közétkeztetéssel háttér alapanyag-támogatási rendszert lehetne létrehozni, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kellene felügyelnie. Továbbá mindent – a termeléstől a feldolgozáson át a kiskereskedelmi értékesítésig – egy láncba kell szervezni, és nemzeti kézben kell tartani.

Lázár János ismertette: Békés vármegye lakossága 15 év alatt 60 ezer emberrel csökkent, ami „Magyarországon is ritka”; társadalmi érdeknek kell lennie a vidék megerősítésének. Elmondása szerint földművestelepítési programot kell indítani, ahogy egykor Mária Terézia tette, mert már a családon belüli generációváltás is sok esetben gondot okoz az agráriumban.

Megjegyezte: Brüsszel azért nem akarja igazán erősíteni az agráriumot, mert tudják, hogy a vidéki gazdák szavazati preferenciája nem baloldali. A politikus pesszimizmusának adott hangot azt illetően, hogy mekkora lehetőség van az érdekérvényesítésre, szerinte az EU-ban „eldöntötték, hogy behozzák Ukrajnát”; és emiatt – valamint az Észak- és Dél-Amerika jelentette fenyegetettség miatt – kérdés, hogy meddig marad Magyarország exportőr.

Szólt arról is, hogy a következő években a szuverenitás kérdése lesz meghatározó, ami szerinte a pénzügyi erőforrások, az energia és az élelmiszer területén jelenik meg legerősebben. Az elsővel kapcsolatban megemlítette, ezért célozták meg, hogy legalább 50 százalékban magyar tulajdonú legyen a bankrendszer. A másodikkal kapcsolatban rámutatott: napelemmel már most is Magyarország állítja elő a legtöbb elektromos áramot. Pakssal együtt az áramelőállítás területén elérhető az energiafüggetlenség, de gáz és kőolaj tekintetében nem itt tartunk – mondta.

Lázár János jelezte, hallja a kritikákat, hogy mindezt megcsinálhatták volna az elmúlt 16 évben, de szerinte a 2020-as évek elejéig a mezőgazdasági alapanyagtermelés jó profitot hozott, ezért nem volt erre igény.

A politikus előadása végén kijelentette, „rajtunk kívül senkit sem érdekel az agrárium, csak ennek a politikai közösségnek vannak elképzelései erről”. Hozzátette, felmérések szerint a Fidesz az 50 ezer főnél kisebb településeken, a 40 év felettiek körében, a közepesen vagy annál rosszabbul keresők körében erős.

A konferencián Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára elmondta, 2014-2025 között 146 milliárd forintot fizettek ki aszálykárra, amely bekövetkezett az öntözött területeken is. Álláspontja szerint a 2011-ben létrehozott aszálykár-enyhítési rendszer felett eljárt az idő, de láthatóan nem hatékony a mezőgazdasági biztosítások rendszere sem.

Az államtitkár a következő években felfutásra számít, a 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően 5600 milliárd forint jut a közös agrárpolitikából (KAP), 3150 milliárd forint a vidékfejlesztési politikából. Már 800 milliárd forintnyi beruházásról született támogatói döntés, további 300-500-ról a közeljövőben hozzák meg, öntözésre körülbelül 100 milliárd jut – ismertette.

Viski József fontosnak nevezte, hogy az EU-ban megmaradjon az önálló, kétpilléres agrártámogatás rendszere.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az agrárium kihívásai között említette meg az új KAP-ot, amely 21 százalékkal csökkentené az eddigi keretet; nem támogatná a feldolgozóipart, és korhoz kötné a támogatásokat. Lehetőségnek nevezte az innovációt és a tudást, megjegyezve, hogy vetőmag- és takarmányelőállításban Magyarország még lehet erős, „ha nem eresztik ránk a tömegtermékeket”. Aláhúzta azt is, hogy a feldolgozóipar irányába kell menni.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke megfogalmazása szerint a klímaváltozással nem lehet mit csinálni, de a vizet muszáj megtartani, „különben óriási gond lesz az Alföldön”. Megjegyezte, 1000 milliárd forintot veszített az ország az aszály miatt, ezt a veszteséget a fejlesztésekbe kellene forgatni. Hangsúlyozta azt is, hogy a hazai termékek piacra juttatásának egyik remek lehetősége a közétkeztetés, „naponta kétmillió ember ebédel”.

A konferencia apropóját az adta, hogy a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kifejlesztett egy saját márkás kukorica vetőmagot, amellyel piacra lépett.