Vélemény és vita
Wirtschaft: oda-vissza
Németország és Magyarország gazdasági kapcsolatai hagyományosan nagyon szorosak
A több mint nyolcvanmilliós lélekszámú Németország a magyar gazdaság legfontosabb partnere. Jogos a felvetés: így van-e ez visszafelé is?
Nos, a német statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, 2013-as adatai alapján Magyarország a tizennegyedik helyen áll a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke alapján összeállított listán. Pozíciónk első pillantásra talán nem a legelőkelőbb, azonban a javulás, valamint a volumenbővülés folyamata egyértelmű. Olyannyira, hogy a kelet-közép-európai térségben csak a tizedik helyen álló Lengyelország és a tizenharmadik Csehország előzi meg hazánkat. Ráadásul világgazdasági kitekintésben Magyarország előkelőbb helyen áll, mint például a nagy feltörekvő piacok közé sorolt Törökország, India és Brazília vagy éppen Japán, Svédország és Norvégia.
Azaz a „Wirtschaft” oda-vissza működik, és a kilátások ebben a tekintetben felettébb jól alakulnak. A német vállalkozások megtalálják a számításukat Magyarországon: ezt mutatja a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérése is, amely szerint a német vállalkozások 73 százaléka ismét Magyarországot választaná, ha újra kellene dönteni arról, hol végezzenek beruházást. Összgazdasági szinten pedig a magyar külkereskedelem nagyjából negyede Németországra esik évek óta , és Magyarország azon kevés államok közé tartozik, amelyek külkereskedelmi mérlege többletet mutat Németország viszonylatában.
Nyílt titok, hogy a magyar–német áruforgalom több mint kilencven százalékát a feldolgozott ipari termékek teszik ki: Magyarország elsősorban gépjárműveket és gépjárműalkatrészeket, adatfeldolgozási berendezéseket, elektronikai és optikai termékeket, elektromos berendezéseket, gépeket, valamint fémet és fémtermékeket exportál Németországba. A magyar import jelentős részét szintén gépek, gépjárművek, elektronikai berendezések, valamint vegyi termékek, gyógyszeripari termékek, gumi- és műanyagipari termékek teszik ki. Idetartozik, hogy Németország a legnagyobb külföldi közvetlen befektető Magyarországon, az összes közvetlen külföldi tőkebefektetés huszonöt százaléka származik Németországból, és gyakorlatilag töretlen a német befektetők invesztíciója.
Utóbbi jelentőségét alátámasztja az is, hogy hazánkban összesen mintegy hatezer teljesen vagy részben német tőkével alapított vállalat tevékenykedik, ezek több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Számos nagy német cég működik Magyarországon is, például az Allianz, az Audi, a Bosch, a Deutsche Telekom, az E.O.N., a Knorr Bremse, a Lidl, a Mercedes-Daimler, a Metro, az RWE, az SAP, a Siemens. A magyar kormány kilenc német vállalattal írt alá stratégiai partnerségi megállapodást, köztük a Deutsche Telekommal, a Daimlerrel, a Continentallal, az Audival, a Siemensszel, a Boschsal és a Knorr-Bremsével. A német szövetségi tartományok igen fontos szerepet játszanak a német–magyar gazdasági kapcsolatok területén. A három legfontosabb tartomány Baden-Württemberg, Bajorország és Észak-Rajna-Vesztfália.
Jó hír, hogy a németországi befektetők érzékelhetően jobbnak értékelték tavalyi helyzetüket a 2013-asnál, s ez kedvezően befolyásolta a vállalatok foglalkoztatási és beruházási terveit is. Ugyanakkor a gazdaságpolitika egyes fontos kérdéseiben, például a kiszámíthatóság, az adórendszer vagy a közigazgatás területén a vállalatok kisebb mértékű javulást tapasztaltak, ennek ellenére több területen – például a korrupció és a közbeszerzések – továbbra sem tartják kielégítőnek a helyzetet.
Miközben rá vagyunk utalva a külföldi működő tőkére, a gazdaságban a bizalom hiánya vagy a stabilitás kérdése erősen visszafoghatja a növekedést. Ahhoz, hogy a gazdaság tényleg tartósan pozitív növekedési pályán futhasson, szükség van arra, hogy szereplői azt érezzék, tudnak kalkulálni, és a kormányzati szándékok relatíve stabilan nyilvánuljanak meg. E téren még nem állunk jól, az ezzel kapcsolatos bizalmi indexek nemigen mutatnak javulást. Sajnos a törvény-előkészítő háttértanulmányok is rendre a kelleténél később készülnek el.
Hogy lehetne még jobban erősíteni a német-magyar gazdasági kapcsolatokat? Nos, hiteles középtávú gazdaságpolitikai és adósságcsökkentő terv nélkül nehéz lesz a hőn áhított, négyszázalékos gazdasági bővülést elérni. A kormány még nem késett le arról, hogy ilyen átfogó tervvel hozakodjék elő, gazdaságpolitikai zsánerét is megpróbálhatná bemutatni, ehhez azonban folyamatos párbeszédre lenne szükség a piacokkal. A recept változatlan: kiszámíthatóság, jogállamiság, átláthatóság. Tavaly ugyan már lendületben volt a bővülés, de még csak most érjük el a válság előtti szintet. Éppen ezért szükséges koncepciókat gyártani a gazdaság átszabására, a 2006-ig tartó, átlagosan évi négy százalék feletti növekedési ütem megismétlésére. Mert a távlatok nélküli gazdaságpolitika a befagyott növekedési tényezőkön és az általános bizalmatlanságon nem tud változtatni. Világgazdasági szempontból a magyar döntések jelentősége az amerikai, a német és az európai helyzethez képest eltörpül. De azért kimutatható. Ezt jelzik már a Destatis említett számai is.