Világmindenség-bajnokság

Ha Emir Kusturica kicsit északabbra, Salvador Dalí pedig keletebbre látja meg egykor a napvilágot, lehet, hogy civilizációnk ma szegényebb lenne egy zseniális filmrendezővel és egy festővel. A két derék mestert talán nem hajtotta volna az eltúlzott abszurd utáni kényszeres hajsza, ha budapestiekként, Budapesten közlekedve beleszülettek volna abba. A magyar fővárosban eljutni A pontból B pontba ma egy keserédes balkáni komédia keveréke szétfolyó órákkal, lidérces árnyakkal. Az idő nem létezik, legfeljebb azoknak, akik tartanak valahová, akik ezt az egészet fenntartják, azoknak csak leküzdendő akadály, rosszindulatú kelés a gazdatesten, akárcsak a menetrend.

Most éppen a körúti villamos nem jár Dél-Budán. Elkoptak a sínek, vagy valami ilyesmi. A két éve, aztán azóta ki tudja, hányszor kicserélt vágányok. Hasonlóak a bécsi, müncheni vágányokhoz, csak azok valamilyen rejtélyes tervezési hiba miatt kibírnak tíz-húsz évet. A villamos helyett pótlóbusz szállítja az utasokat. Egy helyben, ugyanis külön sávja nincs, így csak a dugót dagasztja. Ha elkészülnek a sínek Dél-Budán, akkor majd ismét szétverik a megállókat. Biztosan le kell majd azokat újra térkövezni, évente legalább egyszer esedékes az ilyesmi. Addig is lehetne helybenfutó-világbajnokságot rendezni nálunk az egy helyben álló pótlóbuszok mellett. Vajon a helybenfutást hogy lehet megnyerni, és aki megnyeri, annak mi a haszna belőle?

Budapest világváros. Látszik ez a közlekedéséből is. Igazi hungarikum, sőt, HUNGARIKUM. Más metropolisok csak kulloghatnak utánunk, ők nem képesek hetekre-hónapokra lezárni a rakpartjaikat, hogy előkészítsenek egy elhanyagolható kisebbséget érdeklő repkedővetélkedőt. Ami világszám, így aztán sokat hoz a konyhára. Tavaly is képes volt a városvezetés több százezer forintot elkérni Budapest belső részének napokig tartó lezárásáért. Alig valamivel kevesebbet, mintha valaki a vattacukros gépére kért volna területfoglalási engedélyt januárban Rákoskutykurutty-külsőn.

Főhet a magyar közlekedésmérnökök feje: a vizes-világbajnokság véget ér a tanévkezdés előtt, ki kellene találni valamit a káosz fenntartására. A gyermekek ráérnek még, lehetne egy hónapra aszfaltrajzos tábort szervezni három-négy Duna-hídon. Közben biztos, ami biztos, felszedni az 1-es villamos vágányait, és a bal oldali síneket kicserélni a jobb oldaliakra. Közelegnek a jövő évi választások is, valaki biztosan bedobja újra a 19. századi tervet, hogy a körút helyén egy nagy, görbe kanálisban andalogjanak a gondolák, ehhez csak néhány tervezett, tökösebb csőtörés kellene mintegy hatástanulmányice. És tömegeket kellene felvenni a fővárosi közlekedés fenntartásáért felelő cégekhez jó bérért, mert a mostani létszám egyszerűen szakmányban sem képes annyi úttestet felbontani, hogy az autósok ne induljanak el naponta úti céljuk felé. Az entrópia elve szerint minden rendszer a legnagyobb rendezetlenség felé halad. Budapest világmindenség-bajnok.