Vélemény és vita
Terrorba ájult világ
Lám, az emberi kapzsiság és butaság tényleg határtalan. Összebarmoltuk a Földet.
Mi, úgy valamennyien, bár ki-ki a maga módján, a maga szerény vagy kevésbé szerény lehetőségei szerint. Hogy aztán mit hagyunk az utódokra, már, ha hagyunk egyáltalán valamit, azt csak a jó ég tudja. Mindenesetre ma Párizsban összejön sok-sok tudós ember – közte százkilencvenöt ország állam- vagy kormányfője, kitudni, hogy menthető-e még a szinte menthetetlen. Az új megállapodás fő célja a globális felmelegedést két fokban korlátozni. Hogy határozatokkal sikerül-e, az véleményes. Mindenesetre ezekre az emberekre – okkal-joggal – csaknem tizenötezer ember vigyáz.
Elképesztő. Mint ahogyan az is, hogy a november 13-ai terrortámadás óta százhúszezer rendőr, csendőr és katona mászkál a francia utcákon, ahelyett, hogy a laktanyában vajazná a komiszkenyeret. Mibe kerül ez a franciáknak, mibe kerül ez nekünk? A bevándorlásba és terrorba ájult Euró-pa lassan-lassan feléli tartalékait, felszámolja önmagát. Így aztán persze mindenkinek jut munka, lesz feladat: benézni a kukákba, kilesni mások gonosz vagy üdvös gondolatait, átvizsgálni autót, bankot, kórházat, iskolát, hivatalt, s még a gyereket is csak rendőri kísérettel – mindjárt két járőrrel, hogy egymást is ellenőrizzék – lehet suliba engedni. Fékezett habzású egy opera-előadás, meccsre járni veszélyes, nézők nélkül sok minden meghal. Mindenütt félelem, rendőr, razzia. Közben pedig örök humoristák, derék másként gondolkodók azon poénkodnak, hogy szerintük félrecsúszott egy TEK-akció, nem terroristákat fogtak el a magyar biztonságiak. Lehet itt még valamit biztosan tudni, akármilyen akciót fölöslegesnek nevezni? Klímával, zarándoklattal, zaklatással, terrorral – itt a lét a tét.
Elképesztő. Mint ahogyan az is, hogy a november 13-ai terrortámadás óta százhúszezer rendőr, csendőr és katona mászkál a francia utcákon, ahelyett, hogy a laktanyában vajazná a komiszkenyeret. Mibe kerül ez a franciáknak, mibe kerül ez nekünk? A bevándorlásba és terrorba ájult Euró-pa lassan-lassan feléli tartalékait, felszámolja önmagát. Így aztán persze mindenkinek jut munka, lesz feladat: benézni a kukákba, kilesni mások gonosz vagy üdvös gondolatait, átvizsgálni autót, bankot, kórházat, iskolát, hivatalt, s még a gyereket is csak rendőri kísérettel – mindjárt két járőrrel, hogy egymást is ellenőrizzék – lehet suliba engedni. Fékezett habzású egy opera-előadás, meccsre járni veszélyes, nézők nélkül sok minden meghal. Mindenütt félelem, rendőr, razzia. Közben pedig örök humoristák, derék másként gondolkodók azon poénkodnak, hogy szerintük félrecsúszott egy TEK-akció, nem terroristákat fogtak el a magyar biztonságiak. Lehet itt még valamit biztosan tudni, akármilyen akciót fölöslegesnek nevezni? Klímával, zarándoklattal, zaklatással, terrorral – itt a lét a tét.