Vélemény és vita
Tatárságok
Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli – ugye ismerős az elcsépelt közmondás?
Pedig vaskos filozófia rejtőzik benne, és érdekes a története is, mert azt bizonyára már kevesen tudják, hogy eredete a tatár nép kultúrájához kapcsolódik. Ahogy az „ajándék lónak nem nézik a fogát”, vagy a „ne áss gödröt, magad esel bele” is. És most nem, nem azon akarok hüledezni és élcelődni, hogy Romániának a közeljövőben akár tatár származású miniszterelnöke is lehet, miután a szociáldemokraták a muzulmán vallású, őshonos tatár kisebbségből származó Sevil Shhaideh volt regionális fejlesztési minisztert javasolták e posztra csütörtökön. Inkább örvendezni szeretnék – éppen az említett közmondás és a közelgő karácsony szellemében. Mert végre jó hír is érkezett a Székelyföldről, annyi sok bosszantó, a magyar kisebbséget lejárató intézkedés és bírósági ítélet után: pert nyert Kovászna Megye Tanácsa az ellen a Dan Tanasa ellen, aki 2007-es „ébredése” óta a székelyföldi „elnyomott” románok önjelölt érdekvédőjeként tetszeleg, és sorra nyeri a magyar nemzeti szimbólumok köztéri használata ellen indított pereit.
Tamás Sándor önkormányzati elnök tegnap jelentette be, hogy a brassói táblabíróság jogerős döntése értelmében továbbra is használhatják a hivatalos levelezésekben a háromnyelvű – román, magyar, angol – fejléces papírokat. A bíróság majdnem megdöbbentő módon, de elutasította a hivatásos feljelentő panaszát, és nem tiltotta meg az önkormányzatnak, hogy hivatalos levelezésében háromnyelvű fejléces papírt használjon, és a különböző közérdekű feliratokon is alkalmazhatja a magyar és angol nyelvet.
A per előzményeihez tartozik, hogy 2013 májusában az akkori prefektus, Dumitru Marinescu figyelmeztette a megyei önkormányzatot, hogy csak román nyelvű lehet az iratok fejléce. Ezután Tanasa egyesülete feljelentette Kovászna Megye Tanácsát és Tamás Sándort. A Kovászna Megyei Törvényszék döntése értelmében arra kötelezték az önkormányzatot, hogy csak román nyelvű fejléces papírokat használjon. Ezt az ősszel megfellebbezték, és most végül jogerősen nyertek, a brassói táblabíróság a javukra döntött. Tamás Sándor szerint ritka ez a győzelem. Véleményét pedig az is megerősíti, hogy már több éve tart az önkormányzatok és a prefektúra közötti háború. Négy év alatt több mint százhúsz közigazgatási eljárást indított a prefektúra a megyei és a helyi önkormányzatok ellen szimbólum- és nyelvhasználat miatt.
A perek mintegy kilencven százalékát az önkormányzatok elveszítik, és hát derűre ború, Brassóból tegnap egy rossz hír is érkezett. Az ítélőtábla ugyanis elutasította az Erdélyi Református Egyházkerület keresetét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében, amelyet azután nyújtott be, hogy a központi restitúciós bizottság májusban elutasította a visszaszolgáltatásra vonatkozó kérelmét. Az előbbi jó hírnek, ennek a kicsinek kell hát most roppant mód örülni, hogy még többet érdemelhessenek a székelyek. Mert a kovásznaiak most csak csatát nyertek, azt is a sok ezerből – háborút még nem.
Tamás Sándor önkormányzati elnök tegnap jelentette be, hogy a brassói táblabíróság jogerős döntése értelmében továbbra is használhatják a hivatalos levelezésekben a háromnyelvű – román, magyar, angol – fejléces papírokat. A bíróság majdnem megdöbbentő módon, de elutasította a hivatásos feljelentő panaszát, és nem tiltotta meg az önkormányzatnak, hogy hivatalos levelezésében háromnyelvű fejléces papírt használjon, és a különböző közérdekű feliratokon is alkalmazhatja a magyar és angol nyelvet.
A per előzményeihez tartozik, hogy 2013 májusában az akkori prefektus, Dumitru Marinescu figyelmeztette a megyei önkormányzatot, hogy csak román nyelvű lehet az iratok fejléce. Ezután Tanasa egyesülete feljelentette Kovászna Megye Tanácsát és Tamás Sándort. A Kovászna Megyei Törvényszék döntése értelmében arra kötelezték az önkormányzatot, hogy csak román nyelvű fejléces papírokat használjon. Ezt az ősszel megfellebbezték, és most végül jogerősen nyertek, a brassói táblabíróság a javukra döntött. Tamás Sándor szerint ritka ez a győzelem. Véleményét pedig az is megerősíti, hogy már több éve tart az önkormányzatok és a prefektúra közötti háború. Négy év alatt több mint százhúsz közigazgatási eljárást indított a prefektúra a megyei és a helyi önkormányzatok ellen szimbólum- és nyelvhasználat miatt.
A perek mintegy kilencven százalékát az önkormányzatok elveszítik, és hát derűre ború, Brassóból tegnap egy rossz hír is érkezett. Az ítélőtábla ugyanis elutasította az Erdélyi Református Egyházkerület keresetét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében, amelyet azután nyújtott be, hogy a központi restitúciós bizottság májusban elutasította a visszaszolgáltatásra vonatkozó kérelmét. Az előbbi jó hírnek, ennek a kicsinek kell hát most roppant mód örülni, hogy még többet érdemelhessenek a székelyek. Mert a kovásznaiak most csak csatát nyertek, azt is a sok ezerből – háborút még nem.