Kristály Lehel

Vélemény és vita

Tanulni a románoktól

Amikor Romániában egy politikus elindul szavazni, betér előtte a templomba.

Be bizony, és nem képmutatásból teszi. Neki ott dolga van. Bűnt bán, elismeri hazugságait, és imádkozik. Családjáért, kocsijáért, kutyájáért, olykor még a szomszédjáért is, és persze – hiszen politikus – fürge és szapora léptű választókért, jó sokért, ha lehet.

Romániában egy politikus akkor is betér a templomba a szavazás előtt, ha történetesen baloldali alakulat sorsát és szlogenjeit cipeli a hátán.

Romániában templomba járni önérzeti kérdés.

Jó, biztos van néhány rongyrázó közéleti machinátor, de akkor is. Pedig a legutóbbi felmérések szerint némileg csökkent a lakosság többségi ortodox egyházba vetett hite.

Annak ellenére, hogy a román társadalom szekularizált, az emberek hite nagy, a papok befolyásossága pedig számottevő.

Nos, ebben a Romániában most alkotmányban rögzítenék, hogy a házasság alapja ne legyen más, mint egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánítása az együttélésre. Ráadásul ezért már aláírást is gyűjtenek az ortodox egyház támogatásával.

Az aláírásgyűjtést a civil szervezetek által létrehozott Koalíció a családért csoport kezdeményezte még tavaly októberben. A szervezet alkotmánymódosító kezdeményezése november 25-én jelent meg a hivatalos közlönyben. A kezdeményezőknek ettől a dátumtól kezdve fél év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy félmillió aláírást gyűjtsenek össze az ország megyéinek legalább a feléből úgy, hogy valamennyi megyéből legalább húszezer aláíró legyen. Ha május 24-ig összegyűlik a megfelelő számú aláírás, népszavazás dönthet a családra vonatkozó alkotmányos tétel módosításáról.

A román alkotmány jelenlegi cikkelyének betűje szerint „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapul. Ezt a megfogalmazást módosítanák a kezdeményezők úgy, hogy a cikkely a házasság alapjaként „egy férfi és egy nő” szabad akaratnyilvánítását rögzítse.

A kezdeményezés azt követően kapott széles nyilvánosságot, hogy Ioan Selejan bánsági érsek aláírásra buzdította híveit a karácsonyi misén. A Romania Tv hírtelevízió szerint az ortodox egyházat vezető pátriárka hivatala elismerte, hogy támogatja a kezdeményezést, hivatalosan azonban nem vállalt szerepet az aláírásgyűjtésben.

Ugyanakkor az aláírásgyűjtést sok ortodox gyülekezetben az év eleji házszenteléssel kötik össze. A házszentelő papok a kezdeményezés támogatásának lehetőségét is felajánlják a felkeresett családoknak.

Magyarország után Lengyelország is magához tért, Romániában is erősödik a klasszikus értelemben vett konzervatív oldal – a jelek szerint az egykor volt kommunista blokk országai élen járnak a keresztény Európa szellemiségének és lelkének feltámasztásában.

Közben az Európai Unió nagy gazdasági bástyái sorra omolnak össze a tévesen értelmezett liberalizmus, a multikulturalizmus, az élvhajhászás és a szabadosság tobzódásában.

De nem is baj ez. Mi errefelé tesszük a dolgunkat. Keleten és Közép-Európában egyre többen fordulunk a kereszténység irányába, és egy rendkívül erős szövetségessel, Ferenc pápával karöltve a huszonnegyedik órában mentjük értékeinket a süllyedő hajón.

Ha ezt így folytatjuk, Varsó lesz az új Brüsszel, Budapest pedig az új Strasbourg.

Addig is azonban térjünk vissza a valóságba, a földre, mert itt a térségben lassan Bukarest is hasonló babérokra pályázhat. Az ugyanis mindig a begyemben volt, hogy Románia vallásosságát ismerve nem hogy nem lett volna keresztállítási ügy, hanem talán éppen Victor Ponta, a kriptoszocialisták nagy reménysége vitte volna az elsőt.

Mária országában pedig sikerült ebből is politikai tőkét kovácsolni.

Ezért nagy tisztelettel és alázattal mondom, hogy román testvéreinktől is van még mit el- és visszatanulnunk.

Hitben és annak gyakorlásában legalábbis mindenképp.