Szuverenitásunk és törekvéseink

A magyar gazdaságpolitikában 2010 óta jelentős szemléletváltást figyelhetünk meg. Az új modell első komoly sikerének 2014 tekinthető, amikor a gazdasági növekedés a 3,6 százalékot, a GDP-arányos államháztartási hiány pedig a 2,6 százalékot érte el. Ez a váratlan eredmény meglepte Európát, de az első sikeres lépéssel még nem ért célba a kormányzat.

A válságot követően elkerülhetetlenné vált a gazdasági szerkezetváltás. Megkérdőjeleződött 2008 után a neoliberális gazdaságpolitikai irányzat hatékonysága, azaz az állam teljes kizárása a gazdaságpolitikai folyamatokból. Ennek következtében modernebb kapcsolat kezd kialakulni a piac és az állam között, s a kialakuló irányzatnak egyelőre nincs homogén, minden országra alkalmazható eszköztára. Magyarországon már látszanak a neoliberális hagyományokkal való szakítás jelei. Az új modell három sarokpontjának a közvetlenebb állami szerepvállalás, a makrogazdasági stabilitásra fektetett hangsúly, és az állam piacról való finanszírozhatóságának megteremtése tekinthető. Ennek a folyamatnak az első komoly sikere a magyar gazdaság tavalyi kiugró teljesítménye. Ezek a mutatók – az európai uniós viszonyokat figyelembe véve – a képzeletbeli rangsor elejére repítették hazánkat. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy Magyarország még csak az út elején jár: az ország állományi mutatói – mint például az államadósság mértéke – még mindig magasak, ami továbbra is kockázatot jelenthet az ország finanszírozhatósága szempontjából.

Az idén – a tavalyi eredmények után – is hasonló irányra lehet számítani. Az új filozófiától láthatóan továbbra sem tér el a magyar kormányzat, de sokan nem látják a folyamat igazi célját. A valódi cél, hogy az ország gazdasági szuverenitását a lehető legjobban kiterjesszék. Mindezt semmiképpen sem szabad félreértelmezni: kis és nyitott gazdaságként kétségkívül függünk partnereinktől, ennek mértékét azonban – a hazai szereplők támogatásával és pozíciójuk erősítésével – érdemben befolyásolhatjuk. Az új gazdaságpolitikai filozófia elsősorban a hazai szereplőknek kíván teret engedni, és mindez valamilyen szinten idegen az Európai Unióban uralkodó felfogástól, amelynek a 2004 után csatlakozott tagállamok nem minden esetben voltak haszonélvezői. Ez hívta életre a hazai gazdasági szereplőket támogató gazdaságpolitikai szemléletet. Ez az irány új Magyarországon, és sok még az ismeretlen tényező. Az új magyar gazdaságpolitikai filozófia első lépései után azonban már látható, hogy rengeteg lehetőséget, és természetesen több hibát is rejthet magában.

A gazdaság néhány elemét átláthatóbbá kell tenni, ezért a sikeresség nagyban függ a gazdaságpolitikai döntéshozók és a gazdasági szereplők magatartásától. Kizárólag abban az esetben lehet sikeres a megteremteni kívánt modell, amennyiben a gazdaságpolitikát alakító vezetők egyenlő feltételek mellett támogatják a Magyarország gazdasági fellendítésén és a régió éllovasává tételén dolgozó gazdasági szereplőket.

Jenei Domonkos, a Nézőpont Intézet elemzője