Mi lesz a TTIP-vel?

Ennek lényege, hogy Amerika nem lesz része az említett gazdasági térség tizenkét országát összefogó kooperációnak, annak ellenére, hogy egyébként a TPP-szerződést a felek viszonylag simán összehozták. Most van azonban itt a nagyobb fogás, a TTIP, az Atlanti-óceán két partja, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügye.

Sokak szerint a TTP után ez is „hamvába holt” konstrukció lesz. Pedig az értékek közötti hasonlóság, valamint a világ két legfejlettebb, és legnagyobb potenciállal bíró gazdasági régiója közötti kereskedelmi együttműködés erős és szoros. Jelenleg annyit tudunk, hogy Trump beiktatását megelőzően közös értékelést tett közzé az Európai Unió és az Egyesült Államok a TTIP állásáról. Ebben a felek rögzítették, hogy minden követ megmozgatnak a nagyszabású megállapodás aláírásáért.

Nagy kérdés, hogy mit szól az új elnök a legnagyobb EU–Egyesült Államok-bizniszhez? A transzatlanti egyezmény ügye – cseppet sem mellesleg – évek óta recseg-ropog, az érintettek pedig toldozgatják-foldozgatják a korábbi terveket, amelyek a meghatározó nyugat-európai uniós tagállamok részéről nem minden esetben váltottak ki szimpátiát. A nyertes – exporthatalom jellege miatt – egyértelműen Németország lenne, s miután a német–magyar gazdasági kapcsolatok hagyományosan erősek, nekünk is csurranna-cseppenne valami. A témában mindössze egy alapos minisztériumi összeállítás készült – a korábbi „külügy” részéről. Ebben az elemzésben új munkahelyeket és gazdasági növekedés serkentését jósolták a TTIP kapcsán közgazdá-szok – de csak az aláírást követő évek múltán.

Mindenesetre hozzáértők úgy tartják, hogy Donald Trump megválasztásával végső soron akár keresztet is lehet vetni az Európai Unió és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi és befektetési egyezményre. S azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a britek kilépéséig le is állhatnak a tárgyalások.

De csak Donald Trump és a britek a bűnösök? Aligha. Egyfelől az amerikai kormány korábban már kinyilvánította, hogy a transzatlanti megállapodás az EU-val a britek nélkül is megéri az Egyesült Államoknak, mert az unió még így is az amerikai termékek legfontosabb piaca. Másfelől Trump ebben a témában még nem igazán foglalt állást, harmadrészt a nagyszabású EU–Amerika-bizniszt egyre inkább az európai közhangulat is ellenzi. Még akkor is, ha a kereskedelmi egyezmény ellenzői leginkább pár tagállamban koncentrálódnak. Viszont azok az uniós tagállamok, ahol sokan támadják az egyezményt, nagyon fontosak: például Németország és Franciaország. Rajtuk kívül az osztrák kormánynak vannak még problémái, emellett a lengyel és a belga kabinet is azt kérte, hogy tisztázzanak pár kérdést. Úgyhogy momentán semmilyen becslés sincs arra, hogy a TTIP-egyezményt mikor zárhatják le az uniós tagállamok és az Egyesült Államokkal.

És hogy mi a magyar álláspont? Eddig mi magyarok – más, fentebb említett uniós tagállamokkal szemben – nem különösebben kuruckodtunk. Azonban a vak is láthatja, hogy az, ami évek óta nem jött létre, most aligha fog. Orbán Viktor szerint új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a „hamvába holt” szabadkereskedelmi megállapodás helyett. A miniszterelnök arra célzott, hogy a korábbi, nagy térségi megállapodások helyett kétoldalú szerződések jelenthetik majd a jövőt. Legyen szó orosz-, kínai- vagy éppen amerikai egyezményekről.

Fejben kell azonban tartani, hogy Magyarország számára nagyon fontosak az (új) amerikai kapcsolatok. Az Európai Unió után hazánk legnagyobb kereskedelmi partneréről van szó. Az Egyesült Államok súlya, befolyása és jelentősége a világgazdaságra továbbra is hatalmas, egy olyan külpiaci berendezkedésű országnak pedig mint hazánk, ki kell használnia az új amerikai politikai korszakból származó előnyöket.

Mi lesz veled TTIP?

Úgy tűnik, nem miattunk nem jön létre.