Menekültbarát Szlovákia

A szlovákok befogadó, vendégszerető, európai nemzet – legalábbis ezt próbálja meg elhitetni Európával a belügyminisztérium azzal a nemrég hozott döntésével, amelynek alapján az ország az első körben ideiglenesen ötszáz menekültet vesz át Ausztriától, gondoskodva az ellátásukról. A szlovák politikusok azzal már nem dicsekszenek, hogy a menekültek döntő többségét csaknem színmagyar településeken létrehozott táborokban helyezik el, teljesen figyelmen kívül hagyva a lakosság tiltakozását. Szlovákiában jelenleg csupán négy olyan tábor van, amely menekültek befogadására alkalmas. Közülük három a magyar határhoz közeli magyarlakta falvakban, Nagyszarván, Medvén és Apátújfalun található, egy pedig a kelet-szlovákiai Homonnán, ahol jelentős ruszin kisebbség él. Ezekhez jön most a szintén a magyar határ mellett fekvő, magyar többségű Bős, ahol az Ausztriától átvett menekülteket helyezik el. A homonnai és a medvei létesítmények gyűjtőtáborok, ahol karanténban tartják a menekülteket, nyitott menekülttáborokat, olyanokat, amelyekből a menekültek szabadon ki-be járhatnak, így kizárólag magyarok lakta településeken hoztak létre. Nagyszarva magyar lakossága tizennégy évvel ezelőtt népszavazáson utasította el a tábor megnyitását, a belügyet azonban ez nem hatotta meg.

Népszavazásra készülnek a bősiek is, egy petícióban a többségük már el is utasította a tábor megnyitását, ennek azonban a jelek szerint ugyanúgy nem lesz semmi foganatja, mint a nagyszarvai tiltakozásnak. Ráadásul a most átvállalt ötszáz menekültet a jövőben még több követheti, a bősi létesítményben ugyanis kellő modernizációval akár kétezernél is több embert szállásolhatnak el. Ha figyelembe vesszük, hogy Bős lakossága alig haladja meg az ötezret, teljesen jogosnak tarthatjuk az itt élők aggodalmát amiatt, hogy a szabadon kószáló menekültek fenekestül felforgathatják a község nyugalmát. A magyar választók panaszai azonban nem érnek el a szlovák hivatalokhoz, és a panaszáradat hidegen hagyja a szlovák politikai pártokat is, hiszen nem a választóikról van szó. Épp ellenkezőleg, akár még pluszpontokat is begyűjthetnek azzal, ha a választóikban tudatosítják, hogy már megint a magyarokkal toltak ki, megkímélve a szlovák településeket a menekültáradattól. Határozott lépésre eddig csupán a Magyar Közösség Pártja szánta el magát, amely már július hatodikán levélben fordult a szlovák belügyminiszterhez, nehezményezve, hogy a szlovák kormány Bősön létesít menekülttábort. Berényi József, az MKP elnöke szerint határozottan kiállnak a bősi lakosok mellett.

Ha a kormány végül mégis figyelmen kívül hagyja a lakosság véleményét, azt kérik a belügytől, hogy biztosítsa a lakosok biztonságát, pénzügyi támogatást nyújtva a helyi rendőrség hatékony működtetésére, és megakadályozva, hogy a menekültek zaklassák a helyieket vagy bűncselekményeket kövessenek el.

Most látszik igazán, hogy a felvidéki magyarok mekkora hibát követtek el, amikor a választásokon nem szavaztak kellő számban a mellettük valóban kiálló politikai tömörülésre, az MKP ugyanis így csak parlamenten kívülről küzdhet az érdekeikért. Ha ezt a hibát a jövő évi parlamenti választásokon is megismétlik, az MKP fokozatos kivéreztetésével jelentősen megnő a veszélye annak, hogy a felvidéki magyarság egy idő után valóban hatékony érdekképviselet nélkül marad.