Kétféle iszapömlés

Tízen meghaltak, háromszáznégyen megsérültek, sokan közülük életre szóló traumát szenvedtek. Az anyagi és élővilágnak okozott kár értéke felbecsülhetetlen. És mégis, a Veszprémi Törvényszéken 2016. január 28-án olyan ítélet született a történtekért felelős személyek peres ügyében, amelyik újabb szennyes réteggel fedte be az addig is példátlan ipari, élő környezeti és emberi katasztrófát: a perbe fogott tizenöt vádlottat Szabó Györgyi tanácsvezető bíró felmentette minden vádpont alól.

Általános volt a felháborodás. Egy tapasztalt okleveles fémkohómérnök és ipari szakértő levelet intézett több fontos szakmai intézményhez és a sajtóhoz – köztük a Magyar Hírlap szerkesztőségéhez: „Lelkiismereti okokból, fél évszázados (!) mérnöki gyakorlattal a hátam mögött, szakmabeliként nem hallgathatok tovább az ügyről – írta – különösen azok után nem, hogy – amint országszerte sokakhoz hasonlóan – megdöbbenéssel értesültem a veszprémi törvényszéken a kolontári katasztrófával kapcsolatban meghozott ítéletről, amelyben mind a tizenöt vádlottat felmentette az összes vádpont alól”.

Szakmai források szerint az ajkai vörösiszaptéren már történt gátszakadás, 1991. november 3-án éjjel, de szerencsére nem a 10-es számú tározónál. Akkor az ideiglenes erőmű salakozó földgátja szakadt át átázás miatt. A történések szerint nyilvánvaló volt, hogy a régi pártrendszerre jellemzően, a feladatokkal nem törődtek eléggé. A „mocskosnak” is nevezhető privatizációval járó, súlyos felelőtlenség, valamint a szakmában tapasztalatlan, „privátnak” nevezhető, hozzá nem értő vezetés nyilvánvalóan felelős mindezért. Most februárban – valamivel – szigorúbb ítélet született. És szerencsére az ügyész súlyobsításért fellebbezett.

A hazai katasztrófával és a kapcsolódó eljárásokkal érdemes párhuzamba állítani a január 25-én Brazíliában bekövetkezett gátszakadást, ahol szintén vörösiszap zúdult a környékre. Az itthon kilenc éve folyó pereskedéssel ellentétben, ott a cég két igazgatóját és a bánya gátjának biztonságáért felelős műszaki egységek négy tagját máris őrizetbe vette a vádhatóság, az ügyészség több száz rendbeli emberölés alapos gyanújával vádolta meg őket. Nem végleges adatok szerint eddig 166-an meghaltak vörösiszapban, 147 személyt továbbra is eltűntként keresnek. Érdemes tehát összehasonlítani a két történetet: a kilenc éve Magyarországon megtörtént katasztrófa végtelennek tűnő jogászi gumicsontrágását a brazíliai joghatóság azonnali intézkedésével.