Vélemény és vita
Kész honatya
Az Országház képviselői termének legfölső padsorában, a legutolsó hely bársonyszékén szokott üldögélni és morfondírozni Kész Zoltán parlamenti honatya
A helyet hivatalosan 2015. február 22. óta foglalta el a viszonylag fiatalnak számító politikus, miután az időközi parlamenti választáson sikerült besuttyannia az ország legrangosabb házába.
A veszprémi családba született, független jelöltként indult Kész képviselőjelölt 42,56 százalékával megelőzte a rivális Fidesz–KDNP-s Némedi Lajost (33,76). Meglepetésgyőzelmet aratott, mert az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, illetve manapság már csak P, a liberálisok pártja, a Korszakváltók Pártja, a Modern Magyarország, továbbáa helybeli „Szervezett Hajléktalanok és Cigányzenészek Tánc- és Illemklubja” támogatásával sikerült elnyernie a magas homlokát díszítő babérkoszorút.
Az angoltanár, tankönyvíró, sportriporter és alapítványi igazgató politikusi, közéleti tevékenysége nem sok vizet kavart fel három év leforgása alatt sem az országban, sem választókerületében. De a parlamentben sem. Egy nyilatkozatában egyszerre konzervatívnak, republikánusnak és radikálisnak nevezte magát és a politikai álláspontját, ami kétségkívül bravúros teljesítménynek számít.
Kész Zoltán a 2015. február 1-jei, Kossuth téri ellenzéki tüntetésen kijelentette, hogy „a Fidesznek van tizenegy jelöltje tizenegy különböző mezben, kamujelöltekkel és kalandorokkal állt fel a fideszes csapat”. A baloldal hallgatósága áhítattal fogadta a Bakony-vidéki üdvözítő jóslatát, tüstént azonosult Kész honatya kijelentésével.
Most, három év elteltével nagyjából ugyanaz a helyzet, mint akkor volt, csupán azzal a különbséggel, hogy Kész képviselő úr feléledt a sorban harmadik egymás utáni téli álmából az idei tavasz beköszöntével. Megdörzsölte a szemét, megborotválkozott, és felutazott a fővárosba, hogy ott folytassa a politizálást, ahol legutóbb félbehagyta. Felvette az országos politika tempóját, és „máris sikerült egymásnak ugrasztania az ellenzéki szereplőket a független Kész Zoltánnak” – olvasom lapunkban –, „aki a hódmezővásárhelyi időközi választáson felbuzdulva arra szólította fel a többi pártot, hogy álljon mögé a veszprémi 1. sz. választókörzetben”. Kész levelet írt az ellenzéki pártok elnökeinek, azt kérdezvén tőlük, hogy vajon csatlakoznak-e a győzelemre leginkább esélyes csapatához, vagy inkább a bukott Fidesszel tartanának.
Ezt úgy hívják szakszerűen fogalmazva, hogy ultimátum. Ám a jólelkű és szabadságelvű (liberális) honatya engedett az istráng szorításából: azt üzente – mint egy új Kossuth Lajos! – a listából kihagyott ellenzékieknek: „Az Önök pártjai eddig kimaradtak a sikerből”, majd kijelentette, hogy akiknek nem a Fidesz elzavarása a legfontosabb, azokkal nincs dolga.
A magas helyet elfoglaló politikus most az újabb mandátumért harcol. Bármire készen áll. Kész Zoltán kész honatyává nőtte ki magát.
A veszprémi családba született, független jelöltként indult Kész képviselőjelölt 42,56 százalékával megelőzte a rivális Fidesz–KDNP-s Némedi Lajost (33,76). Meglepetésgyőzelmet aratott, mert az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, illetve manapság már csak P, a liberálisok pártja, a Korszakváltók Pártja, a Modern Magyarország, továbbáa helybeli „Szervezett Hajléktalanok és Cigányzenészek Tánc- és Illemklubja” támogatásával sikerült elnyernie a magas homlokát díszítő babérkoszorút.
Az angoltanár, tankönyvíró, sportriporter és alapítványi igazgató politikusi, közéleti tevékenysége nem sok vizet kavart fel három év leforgása alatt sem az országban, sem választókerületében. De a parlamentben sem. Egy nyilatkozatában egyszerre konzervatívnak, republikánusnak és radikálisnak nevezte magát és a politikai álláspontját, ami kétségkívül bravúros teljesítménynek számít.
Kész Zoltán a 2015. február 1-jei, Kossuth téri ellenzéki tüntetésen kijelentette, hogy „a Fidesznek van tizenegy jelöltje tizenegy különböző mezben, kamujelöltekkel és kalandorokkal állt fel a fideszes csapat”. A baloldal hallgatósága áhítattal fogadta a Bakony-vidéki üdvözítő jóslatát, tüstént azonosult Kész honatya kijelentésével.
Most, három év elteltével nagyjából ugyanaz a helyzet, mint akkor volt, csupán azzal a különbséggel, hogy Kész képviselő úr feléledt a sorban harmadik egymás utáni téli álmából az idei tavasz beköszöntével. Megdörzsölte a szemét, megborotválkozott, és felutazott a fővárosba, hogy ott folytassa a politizálást, ahol legutóbb félbehagyta. Felvette az országos politika tempóját, és „máris sikerült egymásnak ugrasztania az ellenzéki szereplőket a független Kész Zoltánnak” – olvasom lapunkban –, „aki a hódmezővásárhelyi időközi választáson felbuzdulva arra szólította fel a többi pártot, hogy álljon mögé a veszprémi 1. sz. választókörzetben”. Kész levelet írt az ellenzéki pártok elnökeinek, azt kérdezvén tőlük, hogy vajon csatlakoznak-e a győzelemre leginkább esélyes csapatához, vagy inkább a bukott Fidesszel tartanának.
Ezt úgy hívják szakszerűen fogalmazva, hogy ultimátum. Ám a jólelkű és szabadságelvű (liberális) honatya engedett az istráng szorításából: azt üzente – mint egy új Kossuth Lajos! – a listából kihagyott ellenzékieknek: „Az Önök pártjai eddig kimaradtak a sikerből”, majd kijelentette, hogy akiknek nem a Fidesz elzavarása a legfontosabb, azokkal nincs dolga.
A magas helyet elfoglaló politikus most az újabb mandátumért harcol. Bármire készen áll. Kész Zoltán kész honatyává nőtte ki magát.