Kiss László

Vélemény és vita

Hazug álhéroszok

Valaki hazudik. Mégpedig büdösül. És egyszerű logikai művelettel kizárható, hogy az aranyszájú DK-elnök lenne a hazudozó

Nem, nem, soha! És ezt igazán autentikus helyről tudhatjuk – tőle magától. Mert ugye, amikor Őszödön igazságok özönét vágta párttársai szemébe, karakánul megmondta, hogy ez bizony igazságbeszéd. És ha történetesen szobrot lehetne állítani az igazságnak, csak azért nem lehetne hozzá az őszödi beszéd a modell, mert akkora bölcselem, annyi ráció és veritas, vagyis igazságtartalom van benne, hogy az nem férne el még a Szabadság téren sem.

Márpedig Niedermüller Péter DK-alelnök, Gyurcsány egyik EU-fegyveres vitéze azt állítja: a Pénzügykutató vezére, Lengyel László arra kapacitálta őt, hogy a baloldal – persze, a DK is – lökje ki soraiból Gyurcsányt, mert különben lőttek az ellenzéknek. Mire a hű Gyurcsány-katona persze jelentette az esetet, és közölte – amit mindig is tudtunk róla –, neki nem fér bele eddigi igaz életébe a sunyiság, a hazudozás, neki eszébe sem jut harcostársai mögött üzleteket kötni.

Miféle dolog feljelenteni az ellenzéki pártok vezetőit a hatalom előtt – magyarázta erre Lengyel a magyarázhatatlant az ATV-ben. „Ez felér Júdás árulásával – mondta. – Tényleg attól tart Gyurcsány, hogy a kávéházból fogom őt a pártjában megbuktatni? Zárjon ki abból a pártból, amelynek amúgy tagja sem vagyok, engem már sok helyről kizártak.”

És a Gyurcsány által királycsinálónak nevezett, nem létező párttagságából kizárandó Lengyel azt is keményen kijelentette, hogy ő már évtizede úton, útfélen hangoztatja, hogy Gyurcsány Ferenc politikai­lag alkalmatlan a vezetésre. „Amikor Niedermüller Péterrel leültem, akkor ezt már lehetett rólam tudni” – bizonygatta.

Hát, érdekes, mennyire buta is az ember. Illetve, elképesztő, hogy bizonyos emberek mennyire buták, tájékozatlanok, mert bizony magam is azok közé tartozom, akik ezt csak úgy, ránézésre megmondták volna Lengyelről.

Hát, nem. Persze, hogy nem. A nagyok, a gigászok csatáját csak tátott szájjal figyeli a hangtalan senki, és hamar átlátja, hogy ezek bizony igazi héroszok. „Nem könnyű egy olyan emberrel megállapodni, aki a megállapodás után azonnal kimegy, és elmondja a tévében, amiben megegyeztek. Óriási lett a bizalom­hiány az ellenzéki oldalon. Orbán Viktornak mostantól az égvilágon semmi dolga nincs Gyurcsány Ferenc nyilatkozata után” – vonta le a következtetést a beszélgetés végén Lengyel.

Hát, most vetődik fel, talán nem is először, hogy valaki itten hazudik. És az bizony aligha lehet, hogy a hazug disznó a minden rossz, ármány, cselszövés, gonoszság, hamisság, hazugság, szakdolgozatlopás, homofóbia, nacionalizmus, rasszizmus, gumibotozás könyörtelen ellenfele. Nem, nem, a korábban Putyin előtt leboruló, most az orosz elnökkel tárgyalókat lehazaárulózó Gyurcsány már százszor, ezerszer bizonyított. Bizonyította hazafiságát, szenvedélyes igazságkeresését és -szeretetét, rátermettségét, pacifista békeharcos demokratizmusát, bölcsességét, könyörtelen tisztakezűségét, lánglelkűségét, nagyvonalúságát, emberbarátságát, elvtársiasságát, népszolgálatát. Igaz, most a partvonal mellől, kívülről kiabál be a játéktérre – sokak szerint álszent, bornírt baromságokat –, de mi lesz, ha egyszer ismét vonalon belülre kerül. Na, mi lesz? Mi lesz velünk, mi lesz az Őszöd idején meg még egy jó darabig oly halk, csendben lapító Lengyel Lászlókkal? Ők vajon tudják-e, hogy sírni és hazudni – Gyurcsány Ferencen kívül – csak a győztesnek szabad?