Hatalmas politikai átrendeződés Csehországban

A szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján az ANO szerezte meg a voksok több mint 29,7 százalékát, amivel a kétszáz fős alsóházba 78 képviselőt delegálhat. Az Andrej Babiš vezette ANO számára ez a 2013-ban elért 18,66 százalékhoz képest is kimagasló eredmény, főleg annak fényében, hogy a mérések az elmúlt hetekben a párt támogatottságának csökkenését jelezték. A voksolás történelminek tekinthető, hiszen Cseh­- ország 1993-as önállósága óta még egyik párt sem ért el hasonló győzelmet, miközben rekordszámú, összesen kilenc párt tudta megugrani az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A német és az osztrák választásokhoz hason­lóan Csehországban is erőteljes jobbratolódás figyelhető meg, amit a közvélemény-kutatások nem jeleztek ilyen tisztán előre. A voksolás legnagyobb tanulsága, hogy az Európai Unió mélyítését szkeptikusan figye­lő pártok, illetve az illegális bevándorlás kapcsán kemény álláspontot képviselők tudtak igazán jó eredményeket elérni. Ennek megfelelően az ANO mellett a vártnál jobb eredményt elérve a második helyen végzett a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) 11,32 százalékkal, a negyedik helyre a bevándorlás megfékezését támogató és euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű új formáció futott be, amely a szavazatok 10,7 százalékát szerezte meg.

A Nyugat-Európában már megfigyelt elitellenes lázadás immár elérte Csehországot is: a hagyományos politikai elit pártjai mindössze 78 helyet kaparintottak meg, szemben a rendszerkritikus, feltörekvő mozgalmak 122 mandátumával. E lázadás fő alakja maga Babiš, aki kormányzati szerepvállalása ellenére is sikeresen győzte meg a választókat arról, hogy politikán kívülről jött figuraként egyetlen célja a korrupció mocsarától megtisztítani a közéletet. A fennálló rendszerrel szembeni elégedetlenség további jeleként az SPD-t egy hajszállal előzte meg az a fiatalok által támogatott Cseh Kalózpárt (10,79 százalék), amelyet a választások előtti pár hétben még csak öt százalék közelében mértek. A cseh kalózok azonban különböznek a Nyugaton már leszálló ágra került társaiktól, ugyanis a digitális gazdaság és az e-kormányzat mellett sokkal liberálisabb, Európa-párti vonalat képviselnek.

Még nagyobb meglepetés a hagyományos baloldal összeomlása. A szavazás legnagyobb vesztesei a mind­össze hatodik helyen végző, 7,27 százalékot elérő, 2013 óta kormányon lévő szociáldemokraták (CSSD), akik a legutóbbi, 2013-as voksoláson még 20,5 százalékot szereztek. A választópolgárok egyértelműen büntették a migrációban és az Európai Unió jövőjét illetően is „puha” álláspontot képviselő szociáldemokratákat, akiknek nem sikerült választ adniuk a lakosságot leginkább érdeklő problémákra. A kommunisták történetük legrosszabb eredményét érték el, és a korábbi választásokon stabil 13-15 százalékos szavazóbázisuk 7,7 százalékra zsugorodott.

Az alsóházban mandátumot szereztek még az egy­aránt az Európai Néppárthoz tartozó kereszténydemokraták (KDU-CSL – 5,8 százalék) és az uniópárti TOP 09 párt (5,2 százalék); valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű tömörülés (5,1 százalék).

A parlamenti alsóházba bejutott sok kis pártnak köszönhetően nehéz kormányalakítási tárgyalásokra lehet számítani. Az ODS, a Cseh Kalózpárt, a TOP 09, a kereszténydemokraták és a STAN vezetői elsőre kizárták, hogy az uniós pénzekkel való visszaélés miatt büntetőeljárás alatt álló Babišsal együttműködjenek. Babiš preferálná az eddig hatalomban lévő kormánykoalíció folytatását a szociáldemokratákkal és a kereszténydemokratákkal, az ANO vezetésével. A kérdés az, hogy hajlandó lenne-e akár a miniszterelnöki posztról is lemondani, egy kirakatszemélyt kijelölve maga helyett, amíg tisztázza az ellene felhozott vádakat. Izgalmas idők jönnek Csehországban, de egyvalami biztos: földcsuszamlásszerű győzelmével az ANO megkerülhetetlen tényezővé vált a cseh politikában.

Agárdy Zsófia nemzetközi elemző, Századvég Alapítvány