Garancia a növekedésre

A hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor versenyképesebbé válásának szempontjából kiemelt jelentősége van a technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházásoknak. Ezek megvalósításához pedig elengedhetetlen, hogy a hazai kkv-k megfelelő mennyiségű és minőségű finanszírozáshoz jussanak. A jegybank hitelösztönző eszközeinek kivezetését követően, illetve az európai uniós források fokozatos kimerülésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kell kapniuk az intézményi kezességvállalási konstrukcióknak. Már felhívtuk a figyelmet a hitelgarancia egyre növekvő jelentőségére, ugyanakkor a konstrukciók keretösszegének növelésére a tavalyi évhez képest ma nagyobb költségvetési tér és még nagyobb szükség van.

Az idén tapasztalt és jövőre várható folyamatok alapján a költségvetés hiá­nya mindkét évben alacsonyabb lesz a konvergenciaprogramban kitűzött hiánycélnál. Az MNB előrejelzése szerint 2016-ban a GDP 1,4-1,5 százaléka lehet a hiány a tervezett kétszázalékos deficittel szemben, míg jövőre a kedvező bevételi folyamatok ismét a célnál (2,4 százalék) alacsonyabb, 2,1-2,3 százalékos hiányt eredményezhetnek. A fiskális politikában így van mozgástér további gazdaságélénkítő lépésekre. Írásunkban amellett érvelünk, hogy ezt a mozgásteret érdemes részben a garancia nyújtására fordítható keretösszeg növelésére használni.

A gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából meghatározó szereppel rendelkező kkv-szektor forráshoz jutása kiemelt jelentőségű, ehhez pedig a hitelkínálati korlátok további oldására van szükség. A nemzetközi tapasztalatok alapján a kisebb és kockázatosabb vállalkozások finanszírozáshoz jutásában és így versenyképesebbé válásában kiemelt szerep jut az intézményi kezességvállalásnak. A garancia hitelezés elősegítésében betöltött szerepe azért is fontos, mivel a kkv-k számára jelenleg elérhető kedvező forráshoz jutási lehetőségek, a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében elérhető finanszírozás, majd az uniós források is fokozatosan megszűnnek.

Az MNB az elmúlt három és fél évben az NHP révén meghatározó szerepet vállalt a kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítésében. A program három szakaszában eddig csaknem harmincötezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2358 milliárd forint összegben; a kisebb vállalkozások darabszám szerinti aránya a második és harmadik szakaszban is meghaladta a kilencven százalékot. Miután az NHP elérte a kkv-hitelezéssel kapcsolatos kitűzött céljait, a program fokozatosan kivezetésre kerül.

A vállalkozások számára beruházásaik megvalósításához jelenleg, illetve a közeljövőben még számottevő összegű európai uniós forrás áll rendelkezésre. A 2014–2020-as uniós ciklusban összesen huszonötmil­liárd euró, vagyis átszámítva mintegy hétezer-ötszázmilliárd forint fejlesztési forrást használhat fel Magyarország. Ennek hatvan százaléka közvetlen gazdaságfejlesztésre irányul. Az uniós források is csak átmenetileg fognak kedvező finanszírozási lehetőségeket biztosítani a kkv-szektor számára. A jegybanki hitelösztönzés fokozatos megszűnését és az európai uniós források kimerülését követően az intézményi garanciának még nagyobb szerepet kell vállalnia, amire a költségvetési folyamatok jelenleg teret is engednek.

Annak érdekében, hogy az állami forrásból viszontgarantált kezességvállalás megfelelő mennyiségben és minőségben – azaz a piaci igényekhez igazodó termékkínálattal és gyorsasággal – álljon rendelkezésre, a hazai garanciaszervezeteknek folytatniuk kell az elmúlt években megkezdett hatékonyságjavító, illetve a pia­ci igények jobb kiszolgálására irányuló törekvéseiket. Ebben fontos szerepet kaphat egy a nemzetközi gyakorlatban elterjedtebb termék, a portfóliógarancia konstrukciójának hazai bevezetése. Ennek fő előnye, hogy a kezesség igénybevételének folyamata jelentősen egyszerűbb és gyorsabb annak köszönhetően, hogy nem igényel előzetes, ügyletenkénti jóváhagyást a garanciaszervezetek részéről. A portfóliógarancia bevezetése csökkenthetné a nagyobb volumenű garancia-igénybevételt leginkább hátráltató méretgazdaságossági problémákat, illetve ösztönözné a bankok hajlandóságát a nagyobb arányú igénybevételre.

Mindezek hatására a garantált állomány a 2014 óta tapasztaltnál még dinamikusabban bővülhetne. Annak érdekében, hogy ennek a növekedésnek ne képezze gátját, érdemes lenne növelni a költségvetés kezességvállalásra vonatkozó keretösszegét. Ez várhatóan egyébként sem járna számottevő többletkiadással, mivel a garancialimitek összegéhez képest elenyésző a beváltások évenkénti összege. Ráadásul a növekvő hitelezéssel együtt járó addicionális gazdasági növekedés és foglalkoztatás többletbevételt is eredményez az államháztartás számára.

A garanciaállomány bővítésére további teret engedhetnek a tagálla­mokra allokált európai uniós források mellett az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) kapcsolódó intézmények által viszontgarantált konstrukciók is. Az Európai Beruházási Alap (EBA) által működtetett Competitiveness of Small and Medium-sized Enterprises (COSME) program keretében viszontgarancia is elérhető, aminek hazai intézmények általi igénybevétele kiegészítené a kkv-k számára elérhető hazai termékpalettát. (A honlapján elérhető információk szerint az AVHGA 2016. novemberben tervez indítani ilyen konstrukciót.) További előnye ennek a konstrukciónak, hogy a hazai költségvetés terhelése nélkül segíthetnék elsősorban azon kkv-k finanszírozáshoz jutását, amelyek csekély összegű támogatási keretük kimerülése miatt csak a garanciaintézmények saját kockázatra vállalt, magasabb díjú termékeihez férnek hozzá.

Lassan véget ér a kedvező hitelek nagyobb mennyiségben való elérhetőségének időszaka. A következő években ezért különösen fontos lesz minden lehetőséget kihasználni annak érdekében, hogy a hazai kkv-k a kedvezményes források fokozatos kimerülését követően is képesek legyenek a versenyképesebbé válásukhoz szükséges bővítő és korszerűsítő beruházásokat elvégezni, különben hosszabb időre is elveszíthetjük a felzárkózás lehetőségét.

Balog Ádám az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója
Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke
Windisch László a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a monetáris tanács tagja