Helyreigazítás
Lapunk 2018. február 22-én megjelent Eötvös Károly és Majtényi c. cikkében tévesen állítottuk, hogy az Eötvös Károly intézet táblája megtalálható egy zugligeti épület falán.
A kettő közötti különbség olyan, mintha felcserélnénk az értelmes állatot az ártalmas élettel.
Amikor dolgom van Zugligetben, a Szilágyi Erzsébet fasori villamoselágazásnál mindig megakad a szemem az Eötvös Károly Közpolitika Intézet (EKINT) feliratú épület kapuján. Régóta fúrja az oldalamat az a titokzatos nagy épület, inkább már campus, amelyik a 19. század utolsó harmadától 1916-ig élő, Magyarország egyik legbecsületesebb és legsikeresebb állam- és bűnügyi jogásza nevét viseli.
Eötvös 1842-ben született, Fejér megyei köznemesi családban. A tehetséges jurista 1864-ben a kecskeméti jogakadémián két hónap alatt letett hat félévi vizsgát, s mint jogászt 1872-ben a veszprémi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. A parlamentben csatlakozott a Deák-párthoz, az 1881. évi választásokon húsz kerület jelölte őt képviselőnek, 1884-ben, egy évvel a tiszaeszlári vérvádper után is újrajelölték több kerületben, de a perben vállalt szerepe miatt nem választották meg. Eötvös 1892-ben átvette a 48-as Függetlenségi Párt elnökségét, a rá következő évben megalapította a Függetlenségi Néppártot, az úgynevezett „Eötvös-pártot”, és 1895-ben már tényleges vezetőjeként tért vissza az akkor már Kossuth Ferenc elnökölte Függetlenségi Pártnak. Független képviselőként tagja maradt az Országgyűlésnek 1899-ben; végül 1910-ben csatlakozott gróf Tisza István (!) új pártjához, a Nemzeti Munkapárthoz, mert abban látta a Deák Ferenc-i politika megújulásának esélyét.
Írói pályáján 1900-ban megalkotta a Balatoni utazás című örökbecsű kulturális útirajzot, megírta Deák Ferenc életrajzát és még vagy tizenöt jó könyvet; 1904-ben mint jogtörténész megírta a Tiszaeszlári per históriáját. Nevét felvette a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Továbbá az említett EKINT is.
Ez utóbbi intézmény elnöke 2003 óta Majtényi László. Majtényi 1950-ben született Budapesten, 1970-ben felvették az ELTE Jogtudományi Karára. Diplomája megszerzése után a MAHART jogtanácsosa volt, 1980-tól a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója lett, 1993-ban megvédte az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését. Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ben kinevezte adatvédelmi biztosnak, az Országgyűlés többsége – Horn Gyula MSZP–SZDSZ-es kormányzása idején – meg is választotta. Gyurcsány miniszterelnöksége alatt 2008–2009-ben az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke volt, 2009 végén mondott le posztjáról. Az EKINT társadalmi és politikai célú és tartamú szuperintézményét 2003-tól fogva a Soros Alapítvány támogatja és finanszírozza, így megy ez jelenleg is. Áder János köztársasági elnök mandátumának lejártakor, 2017 januárjában baloldali világnézetű civilek egy csoportja kampányt indított amellett, hogy Majtényi legyen az államfő, ha már szoktak vele is találkozni az egyik lipótvárosi cukrászdában.
Az akcióhoz csatlakozott Ferge Zsuzsa szociológus, Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor lelkész, Mellár Tamás közgazdász, Kéri László politológus, Göncz Kinga volt külügyminiszter és Sándor Mária ápolónő. Így lett kerek egy gender szerint kiegyensúlyozott, liberális nagyvárosi kiscsapat.
A nagyfiúkból álló baloldali politikai pártok (MSZP, DK, PM, LMP, MLP stb.) némi vívódás után bejelentették, hogy támogatják Majtényi jelöltségét. A végtelenül szabadelvű és ravasz Gyurcsány azonban pár nap múlva elárulta egy rádióinterjúban, hogy a civilek jelölése csupán taktika volt, az ellenzéki pártok már régóta egyeztettek a kandidálóval. Március elején pukkant a lufi: Majtényit és intézményét a polgári térfélről emlékeztették, hogy a vezetése alatt álló EKINT az elmúlt évek alatt több száz millió forintos támogatást kapott a Soros György által alapított Open Society Fundation, azaz Nyílt Társadalom Alapítvány számlájáról. Kósa Lajos parlamenti frakcióvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Soros a budai központja alapításakor kijelentette: célja az intézeten keresztül befolyásolni a magyarországi közéletet. Vélhetően onnan is támogatják a no-go zónák fizetett operátorait és ügynökeit, gondoskodnak az illegális migránsok költségeiről is. Amint ez három éve is történt.
Ha a néhai Eötvös Károly ezt látná és értené a hazaáruló disznóságot, el sem hinné. Vigaszként a 2017. március 13-i parlamenti szavazáson Áder Jánosra 131, Majtényi Lászlóra 39 képviselő voksolt. Tehát egyelőre jól áll az arány, de a Tisztelt Házon kívül is meg kell őriznünk a biztonságunkat és a nyugodt, alkotó polgári-nemzeti többségünket.