Enerdzsi

Egy zenészinterjúban hallottam egyszer régen a nagyszerűnek kevéssé sem mondható előadóművésztől, amikor a fáradhatatlan munkájáról kérdezték: „Tele vagyok enerdzsivel!” – mondta. Hogy mivel?!
Kontinensünk keletinek és középsőnek mondott része nem dúskál energiában és főleg nem energiahordozókban – ahogy a déli sem. A térség országait pedig különösen érzékenyen érintette, hogy Oroszország nemrég lemondta a Déli Áramlat kőolajvezeték megépítését. Lehet persze, hogyne lehetne bűnbakot keresni, akár Moszkvában, akár Brüsszelben, hiszen az unió akadékoskodása volt a lépés egyik legfőbb indoka. Mellette a többi már csak olyan jelentőségű, mint a visszajáró a szotyisnál. Lehet a felelősséget ide-oda hárítgatni, sokkal fontosabb azonban, hogy az érintett országok más megoldást találjanak egyoldalú energiafüggőségük megoldására.

Ezt a célt szolgálta az a találkozó is, amelynek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a házigazdája tegnap Budapesten. Az Országházban tanácskozott a görög, a macedón és a szerb külügyi tárcavezető, valamint Törökország uniós ügyekért felelős minisztere, de számítanak Albánia és Bosznia-Hercegovina együttműködésére is. Szijjártó a találkozó után úgy fogalmazott: a találkozó célja az volt, hogy kifejezzék szándékukat egy új, Közép- és Délkelet-Európát ellátó földgázvezeték megvalósításáról. Hiszen minden érintett országnak érdeke az energiaellátás kérdésének tartós megoldása, márpedig ebben közös erővel könnyebben boldogulhatunk, mint egyenként. Tudjuk persze azt is, hogy ez még csak az első lépés volt, és emlékszünk korábbi, hangzatosan elbukott tervekre – mint a Nabucco és társai –, de talán nem tűnik majd hurráoptimizmusnak, ha a Déli Áramlat lemondása után megváltozott helyzetben a legfontosabb kezdeményezések egyikének nevezzük a találkozót. Azért is, hogy az érintett országok a saját lábukra álljanak végre. S hogy az egész régió tele legyen, ha nem is éppen enerdzsivel, de energiával mindenképp.