Dátumsacc

Sok fejtörést és valószínűleg vitát, presztízsharcot, konfliktushelyzetet is okoz még majd a történészek körében, hogy egyértelműen, ellentmondást nem tűrően meghatározzák, lefixálják, kőbe véssék, betonba öntsék, hogy melyik volt az az első európai terrortámadás, az az első akció, amelyet immár egyértelműen a harmadik világháború első mozzanatának tekinthetünk. Párizs? Köln? Brüsszel? Madrid? London? Régebbiek, amelyekre talán már nem is emlékszünk rendesen, vagy kevésbé él bennünk… Mert a frissek, az újabbnál újabb borzalmak árnyékában elhomályosodik mindaz, ami régen történt.

Talán nem járunk messze az igazságtól, ha a hadüzenet nélküli harmadik világháború kezdetét, kitörését 2014. augusztus 19-re tesszük, mert aznap fejezte le az Iszlám Állam egyik terroristája James Foley amerikai újságírót. Habár voltak már korábban is lefejezős videók, terjedt ilyen szemét az interneten, de ez volt az első, amely komoly, nagy nemzetközi nyilvánosságot és ezzel jelentőséget kapott. Visszamehetünk azonban akár korábbra is az időben, hiszen biztosan sokan vannak, akik a harmadik világháborút sok-sok meggyőző érvvel alátámasztva 2001. szeptember 11-től számítanák. Ők sem járnak messze az igazságtól semmiképp, de ez meg túl távoli dátum ma már, így, tizenöt esztendő távlatából ahhoz, hogy egy céltudatos „hadművelet” kiindulópontjaként nevezzük meg – ez legfeljebb előzmény lehet. Egy olyan előjel, amelyet talán akkor és azonnal fel kellett ismerni – mint a Reichstag felgyújtása 1933. február 27-én –, s erőszakos, fenyegető, vészjósló bár, de még nem háborús cselekmény.

A harmadik világháború kezdetét könnyen összehozhatnánk akár az arab tavasszal is. Ezzel csak az a gond, hogy túl elhúzódó folyamat (amelynek tulajdonképpen még mindig nincs vége), s ha mégis ezt választanánk, akkor további kérdésekkel kellene szembesülünk, ha azt akarnánk meghatározni, hogy no jó, de ennek éppen melyik mozzanata volt az épp aktuális világégés kiindulópontja. Én az egyiptomi eseményeket javasolnám határkőnek tekinteni (2011. január 25-én kezdődtek a tüntetések, majd február 11-én mondott le tisztéről Hoszni Mubárak elnök…), azoknak is több éve már, tehát a háborúsdi így sem lesz rövidke. De mégis, az arab tavasz egyiptomi eseményei, az úgynevezett nílusi forradalom volt ennek a folyamatnak az egyik legmarkánsabb fordulópontja, amely alapvetően változtatta meg a nagyvilág, s azon belül is Európa és az Európai Unió helyzetét és viszonyulását – amely addig rajongott a változásokért, szurkolt a tüntetőknek, de akkor hirtelenjében félni kezdett, mintha hátrahőkölt volna –, s amikor már kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy innen már nincs visszaút. Aztán jött még Jemen és Líbia, majd elkezdődött Szíria, ami még ma is tart…

Az összefüggések szemet szúróan nyilvánvalóak. S ha majd a történészek között is végre konszenzus alakul ki, akkor már csak azt kellene egyértelműen megmondani, hogy mikor lesz vége, de ehhez egyelőre még kristálygömbre lenne szükségük a nagyszerű tudós historiográfus elméknek…