Vélemény és vita
Buda-Keksz
Álláspont. Még nem ismertek a pontos részletei az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb brókerbotrányának minősíthető Buda-Cash-történetnek.
Ugyanakkor a pénzügyi szervek felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank gyanúja szerint a brókercég hosszú időn keresztül csalt, az elmúlt tíz évben szinte minden adatszolgáltatást meghamisított az alkusztársaság. Azonban mégsem tűnt fel semmi…
Mivel az elkövetés módjáról a jegybankhoz tartozó felügyelet túl sok konkrétumot nem árult el, csak piaci pletykákra lehet alapozni az ügyben, egyelőre legalábbis. Például nem elképzelhetetlen, hogy kifinomult kettős könyvelés is lehet a háttérben, amivel sikerült megtévesztenie nemcsak az ügyfeleket, de a felügyeletet is. Utóbbinak a jogelődje a PSZÁF volt, „derék”, ráadásul ilyen-olyan kormányokhoz köthető vezetőkkel. De azért ne borítékoljuk előre, hogy ennek az ügynek sem lesz felelőse, bár példának okáért a magyarországi devizahitelezés történetéből kiindulva túl sok okunk nincs az optimizmusra.
Rögzíteni kell azonban, hogy „ügyesen” kijátszotta a magyar pénzügyi főhatóságot a Buda-Cash menedzsmentje, hiszen működésüket ötévente vizsgálják – a mostani lebukást megelőző kontroll négy-öt esztendeje lehetett –, de soha nem tűnt fel semmi. Egyébként most is csak véletlenszerűen bukkantak fel a pénzügyi manőverek: egy, a brókercég tulajdonosaihoz köthető bankcsoport ellenőrzésénél feltárt visszásságok miatt került fókuszba a Buda-Cash. A sztorit cseppet sem mellesleg az teszi pikánssá, hogy a felügyelethez az alkusztársaságnak az informatikai rendszereit is be kellett kötnie, tehát a cég elméletileg online volt. Ezért valószínű, hogy az alapos vizsgálódásban akár többféle visszaélés is kibukhat.
De maradjunk a városi folklórnál: piramisjáték-szerű csalássorozat is történhetett, amelynek az a lényege, hogy a szervező bizonyos veszteségeket újabb és újabb pénzek bevonásával tüntet el. Hallani olyan találgatást is, miszerint a kilencvenes évek ázsiai válsága óta „nagy a baj”, és azóta görget a brókercég tiltott konstrukciókkal elfedett mínuszokat. Egy másik, ezzel összefüggésbe hozható konspiráció alapján a társaság azért bővült a kétezres évek második felében a takarékszövetkezetekből kinőtt bankokkal, hogy így a cégcsoporton belülre került újabb pénzügyi forrásokkal tovább manipulálhassák a számaikat.
Mekkora összegről beszélünk? A becsült kár százmilliárd forint rendszerszinten is hatalmas tétel, például a forintpiacot, vagyis a hazai fizetőeszközünk árfolyamát ekkora összeggel már be lehet dönteni! Mérget is vehetünk rá: a Buda-Cash óriási eséllyel pályázik a magyarországi pénzügytörténet legnagyobb brókerbotránya titulusra, igaz, nem ez volt az első ügy, amelyben milliárdok tűntek el brókercégekben.
Sajnos az elmúlt huszonöt évben már hozzászokhattunk különböző „bizniszekhez”: elég, ha csak a Lánchíd 2000-, a Globex-, a Kulcsár-botrányt, vagy éppen a Fortress-ügyet említjük. A mostani történet annyiban új, hogy volumenében ez eddig talán a legnagyobb, és a felsoroltak „kismiskák” voltak a nevezett brókercéghez képest.
A Buda-Cash sztorija több szempontból is „ütős”: egyfelől tőkeerős, országos hálózatot felmutató, több mint tízezer ügyféllel rendelkező, mindeddig transzparensnek gondolt jelentős pénzügyi szolgáltató dőlt be, amely korábban több vállalat tőzsdei kibocsátását is sikerrel lemenedzselte. Utóbbi pedig azért nagyon fontos, mert ez világszerte a legnagyobb garanciáját jelenti az átlátható üzletmenetnek. Másrészt az ügyfelek nem pusztán bankbetétesek, hanem különböző befektetési konstrukciókkal „megáldott” kliensek: a bekövetkezett pénzügyi összeomlás nem a szokásos ismérvek alapján működhet majd. Nem elég az Országos Betétbiztosítási Alap „kiszállása”, a betétesek kifizetése és a felszámolás. Harmadrészt a fentiekben már boncolgatott alaptétel a lényeg: hogyan fordulhatott elő, hogy egy pénzügyi szolgáltató ekkora nagyságrendben csaljon?
A következő időszak alighanem a pénzügyi szigoré lesz: a felügyeleti biztosok már átvették az irányítást – a jegybank kontójára írom, hogy az elmúlt időszakban több pozitív példa is volt már erre. Bár a mostani szabályozási környezet elég szigorú, a jövőben eldől, hogy kellenek-e még további szigorítások a hazai pénzügyi rendszer működésére vonatkozóan. S közben az MNB-nek arra is koncentrálnia kell, hogy ne inogjon meg a hazai pénzügyi szolgáltatókba vetett bizalom.
Ugyanis a pénzügyi stabilitás felett is őrködni kell rendszerszinten, és egyes ügyekre lebontva is.