Az idők szava

Most a tömeges migráció mintha süllyesztené az unió hajóját. Nincs közös fellépés, némelyik miniszterelnök a sajtón keresztül szidalmazza a többieket. A bizottság harcol a tanáccsal, a problémáról csak üres jelszavakat hangoztat, és tüneti kezelésnél többre nem képes. A polgárok egyre jobban elfordulnak a közös Európától, erősödik az euroszkepticizmus, a Brüsszel-ellenesség.

Néhány éve már elmondtam, hogy a jövő európai közösségének nincs szüksége a bizottságra. Van a polgárok által választott parlamentünk és a tanácsnak immár van állandó elnöke. Az ő hivatalát és a parlament szakapparátusát meg kell erősíteni, a parlamentnek pedig meg kell adni a javaslattételi és a kezdeményezési jogot, amint az minden más választott népképviseletnek természetszerűleg megvan, és akkor az Európai Unió irányítása a tagállamok kormányaihoz hasonló, a polgárok által átlátható, a jelenleginél olcsóbb és hatékonyabb lesz.

A közös Európa építéséhez okvetlenül szükséges volt egy motorra. Az alapítók ezen döntése nélkül nem lenne Európai Unió. Ám mára a fél évszázados bizottság már nem motorja, hanem féke az unió fejlődésének. Alkalmatlansága akár az unió szétesését is okozhatja.

Az unióellenesek tévednek: Európa országainak soha nem volt nagyobb szükségük az összefogásra és az együttműködésre, mint most. Az európai gazdaság megerősítését, a versenyképesség növelését, a klímaváltozás okozta problémák kezelését, az energiabiztonság elérését, a környezet eredményes védelmét, a kutatás és fejlesztés hatékonyságát, az unió külső határainak védelmét csak közösen érhetjük el. Az összefogás felszámolása jelentéktelenségbe lökné még a legerősebb tagállamokat is. Megszüntetné a polgárok szabad mozgását. Védtelenné tenné Európa polgárait a globalizáció kihívásaival szemben.

Nem az uniót kell tehát megszüntetni, csak azokat a szerveit, amelyek nem erősítik, hanem gyöngítik. Ha minden tanácsi formációnak lenne állandó elnöke, akkor a tanács állandó elnökének irányításával úgy jönne létre egy központi kormányzat, hogy nem veszélyeztetné a közös döntéshozatal és a nemzeti szuverenitás között kialakult egyensúlyt.

Túl nagy változás volna a bizottság megszüntetése? Lehet, de az eredmény, a mai kihívásoknak jobban megfelelő unió, igazolná ezt. A lényeg, az európai egység megmaradna. Ahogy Giuseppe Tomasi di Lampedusa írta a Párducban: Sok mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi se változzék. Minden reformnak ez a lényege. A jót, az értéket megőrzi, a feleslegestől megszabadul.

A migráció okozta válság megmutatta, hogy a jelenlegi európai vezetés nemcsak személyi, hanem strukturális okból is alkalmatlan a krízishelyzetek kezelésére. Noha az alkalmatlanság már a 2008-as gazdasági, pénzügyi válság idején is nyilvánvaló volt, érdemi lépések nem történtek. A jelenlegi kapkodás és fejetlenség újabb esélyt ad, hogy érdemi reformok után polgáraink érdekét szolgáló európai vezetés jöjjön létre, és legyen vége az erők intézmények közötti hatalmi harcokban való szétforgácsolódásának.

Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy csak strukturális reformokkal még nem érünk célt. Most arra hivatkoznak sokan, hogy a migráció váratlanul érte Európát. Pedig ha már a titkosszolgálatok nem tették, az európai szellem jelesei igen. Például a Nobel-díjas Kertész Imre már évekkel ezelőtt figyelmeztetett az iszlám okozta veszélyre, amelynek kezelésére Európát az „öngyilkos liberalizmus és a buta demokrácia” képtelenné tette. Liberalizmus és demokrácia nélkül nem működhet jól egy állam, de e két fogalom eltorzult, önmaga karikatúrája lett. Ez pedig végveszélybe taszíthat mindannyiunkat. A struktúra mellett a gondolkodásunkat is reformálni kell. Ha megértjük az idők szavát, akkor képesek is leszünk erre.