A szerb kalifa

Elmondani vele kapcsolatban például azt is, hogy Rastko Nemanjic néven született 1174–ben, a dinasztiaalapító I. István szerb fejedelem legkisebb fiaként, s ő volt az önálló szerb ortodox egyház megalapítója, első érseke. Meg író, fordító és persze még sok minden más is, ahogy az a kor sokoldalú műveltségű nagyjaihoz

illett, de mindez megvan a Wikipédián is sokkal részletesebben, tehát, akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, könnyűszerrel informálódhat Szent Száváról. Számunkra most elég annyi vele kapcsolatban, hogy az elősoroltakból is nyilvánvalóan, mindenféle kétségeket kizáróan egyértelmű: a szerbeknek minden okuk megvan arra, hogy tiszteljék emlékét, iskolákat, könyvkiadókat, könyvtárakat, egyetemeket, utcákat és tereket nevezzenek el róla, ikonokon ábrázolják, vagy akár még szobrot is állítsanak neki. (Érdekességként jegyzem meg itt, mert talán kevesen tudják, hogy a szerb ortodox egyház néhány évvel ezelőtt a mi államalapító királyunkat, a magyar Szent Istvánt is kanonizálta, vagyis felvette szentjei közé. Ez úton is köszönjük!)

Szerbiában jelenleg is több iskola viseli Szent Száva nevét, nemrég azonban – akármilyen tiszteletnek is örvendjen az egyházalapító, az iskolák és az oktatás védőszentje, mégis – eggyel kevesebb lett belőlük.
Folytassuk tehát történetünket Kraljevóval. Csaknem hatvanezres lélekszámú település ez Közép-Szerbiá­ban, bár, ahogy így a térképre nézek, én már inkább Dél-Szerbiának mondanám. De ez tulajdonképpen mindegy is… A város a raskai körzethez tartozik, egyébként járási központ, no, mondjuk a magyar Wikipédia a hozzá tartozó falvak végeérhetetlennek tűnő felsorolásán kívül gyakorlatilag semmit sem ír Kraljevóról. Pedig el lehetne mondani esetleg azt is, hogy a város három folyó – az Ibar, a Nyugat-Morava (Zapadna Morava) és a Ribnica – mellett épült; három folyón fekszik – ahogy a helyiek mondani szeretik. A sportkedvelőknek ismert lehet Sreten Dragojlovic vagy Vlade Divac neve, mindketten „kraljevósiak”. De a városnak egyébként is élénk sportélete van, a megnevezetteken kívül is több ismert, a későbbiekben nemzetközi hírnévre szert tett játékos, elsősorban kosaras származik innen. De el lehetne mondani a településről akár azt is, hogy már Szent Száva életében is épült itt kolostor, temetkeztek itt uralkodói családok, tehát a szerb történelem egyik kiemelt fontosságú helyszíne volt évszázadokon át.

Így nem csoda, hogy Kraljevónak – vagyis az illetékességébe tartozó Dojevice falunak – is volt egy Szent Száváról elnevezett általános iskolája. Volt. Október elején ugyanis megváltoztatták az oktatási intézmény nevét. Most tessenek kapaszkodni: Kalífa bin Zájed An-Nahján Általános Iskola – mostantól ide járnak a nebulók.

Végül is, a változás nem nagy, hiszen Szent Száva is uralkodói családból származott, „Zájed fia Kalífa” pedig az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Abu-Dzabi legfőbb vezetője, 2004-ben került hatalomra, édesapja halála után. Kalífa bin Zájed An-Nahján egyébként egy jótét lélek, egy jótékony ember, rengeteg pénzt áldoz – a lóverseny mellett – az AIDS-kutatásra, meg a kardiovaszkuláris, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek gyógymódjának tökéletesítésére, így méltán viselheti nevét egy általános iskola Közép-Szerbiában. Nemde? Hiszen bármelyik oda járó nebulóval megtörténhet még, hogy épp az ezek a kutatások alapján kifejlesztett terápiák, eljárások mentik meg egy szép napon az életét…

A legnagyobb tragédia ebben a történetben, hogy mindez – nem vicc! „A Rastko Nemanjic Száva Általános Iskola nevének megváltoztatása Kalífa bin Zájed An-Nahján Általános Iskolára, semmilyen összefüggésben sem áll a nemzetek közti tolerancia hirdetésével, a kölcsönös tiszteletre való neveléssel, sokkal inkább egy újabb bizonyítéka annak, hogy ebben az országban mihamarabb meg kell változtatni a kormány működését és a kabinet tagjainak tevékenységét szabályzó törvényeket, kötelező fizikai és elsősorban mentális állapotfelmérést vezetve be” – mondta az esetről Zoran Zivkovic, a Zoran Djindjic meggyilkolása utáni szerb miniszterelnök. Szerinte nem lenne szabad oktatási intézményeket, utcákat és más közterületeket még élő emberekről elnevezni. Igen, ez persze már a történetnek az aktuálpolitikai része. Nem tudni ugyanis egészen pontosan, hogy kicsoda – talán épp Kalífa bin Zájed An-Nahján –, de Abu-Dzabiban néhány éve valaki kiszúrta magának a térképen Szerbiát, a megfelelő hatástanulmányok elkészítése után pedig a sejkek elkezdték fölvásárolni a termőföldeket, üzemeket, meg hát úgy nagyjából mindent, amit értek, vagyis amit hajlandók voltak eladni nekik az európai országban. És itt van, tessék, ma már iskolákat neveznek el róluk…

Úgyhogy lesz itt még, kérem tisztelettel, Dzsihád tér, Saría köz, Takbir utca és Allah Akbar sugárút, Efendi park és burkaszaküzlet is talán.

És kezdetnek a kraljevói járás nevét is meg kellene változtatni Új-Arábiára. Aztán persze ugyanezt a megnevezést, ahogy haladnak a felvásárolásokkal, ki lehet majd terjeszteni egyre nagyobb régiókra is…
Kalifa már van, még csak Szerbia államformáját kellene lassan megváltoztatni köztársaságról kalifátusra.