A makói Donald Trump

Gurulunk csendesen, közben pedig útitársam (húszas évei vége fele járó, jóféle makói ügyvédbojtár) egyik ámulatból a másikba esik. Nem tudja már, hogy a bánffyhunyadi cigánypaloták vagy a kolozsvári kőrengeteg látványa szomorítja-e el jobban. A Monostori negyed közepén aztán kijön belőle a makói Donald Trump: „Ha egyszer rengeteg pénzem lesz, leromboltatom az összes panelt, és építtetek rendes otthont az embereknek!” Pedig tudta, hogy száz emberből alig tizenhat magyar, de feltámadt még benne a 21. század mocskától mentes emberség, a fiatalok – olykor – annyira irigyelt naivitása. Nem sokkal később már elvegyülünk a Kolozsvári Magyar Napok emberforgatagában. Derűs arcok, mosolygós anyukák, tipegő gyermekek, büszke apukák, fiatalok és szépkorúak egyaránt, mintha a régmúltat megidézni gyűltek volna ide össze. Megmutatni azt, hogy milyen volt egykoron ez a most hétszáz éves város, amikor még nem tizenhat százalék volt a benne élő magyarság. Egymást érik a lacikonyhák s az éhes utazó orrát bolondító illatok, parádés a hangulat – olyan igazi magyar világ támadt tíz napig a Szamos partján. Aztán persze megtalálnak a bosszantó hírek is: ahogy Tusványos után Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarát, a Quimbyt próbálták a fanyalgók a politika bűzös mocsarába lerángatni, ezúttal a nemzet csótányát, Nagy Ferót kóstolta meg a román média meg a rendőrség. Nem tudták megrágni a tyúkürülékben felfedezett fehérséget, a Beatrice már a nyolcvanas évek végén megírt 20. század című számának a kincses városban történt előadását, ami miatt a Kolozs megyei rendőrség hivatalból vizsgálatot indított Nagy Feró és a Beatrice koncertje miatt. A bukaresti közszolgálati televízió úgy értelmezte: az együttes 20. század című dala kedvező fényben tünteti fel Sztálint, Adolf Hitlert, de még az Iszlám Állam terrorszervezetet is (!). Állítólag nem a dal szövegével volt bajuk, hanem az alatta bejátszott archív videofelvételekkel, amelyeken többek között Sztálin és Hitler is látható. A román televízió tudósításában leadtak egy koncertrészletet is, amelyben Feró azt énekelte: „Csak azért is lesz, Kolozsváros ismét magyar város lesz.” Csakhogy ez a dal nem szerepelt a kolozsvári repertoárban… Innen kezdve pedig mocskos manipulációnak számít a román köztelevízió húzása.

Persze, az újszülöttnek minden vicc új, vannak, akik úgy gondolják, hogy a húszmilliós Románia tévénézőinek sem árt olykor a nacionalista beetetés. Főleg, hogy tizenöt éve, a reggelire is magyarokat evő Gheorghe Funar polgármestersége idején nemigen lehetett elképzelni sem, hogy ilyen nagyszabású rendezvénysorozatot kaphat a kolozsvári magyarság – amelynek útját most együtt kell továbbjárnunk. S ugyan a Zsüti/Horváth közös szerzemény elsősorban Angyalföldről szól (és apropó, Feró is nagyszerűen előadja), de Kolozsváron és az ottani magyar utcanevek kálváriájában ma hatványozottabban érvényes: „Az ütött-kopott utcák nevét tudom / Mert én itt születtem, ez a hazám.”