Vélemény és vita
Választási eredmény, megtámadva
Az a vád, hogy Moszkva manipulálta volna a választási eredményt, nem állja meg a helyét
álláspont
A legfrissebb hírek szerint az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága jelentést tett közzé: e szerint nincs bizonyíték arra, hogy a 2024. novemberi román elnökválasztás kampányába az orosz TikTok közösségi média beavatkozott volna. Tehát az a vád, hogy Moszkva manipulálta volna a választási eredményt, nem állja meg a helyét.
Az történt ugyanis, hogy az elnökválasztás után az alkotmánybíróság első körben törvényesnek, néhány nappal később azonban törvénytelennek minősítette a voksolást, és az egész procedúra megismétlésére kötelezte a választási bizottságot. Az első fordulót, a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő, oroszbarát Calin Georgescu nyerte meg. A papíron független jelölt, eredetileg a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke volt, de a nagyobb szavazótábor megszerzése érdekében független politikusként igyekezett magát „eladni”, ezért már korábban kilépett a pártból.
Az érvénytelenítés mögött a titkosszolgálatoknak az a jelentése állt, miszerint a Kreml beavatkozott a választási kampányba.
Georgescut a 2025-ben tartott megismételt tavaszi elnökválasztásból jogi úton is kizárták. A döntést azzal indokolták, hogy Georgescu nem teljesítette a jogi feltételeket, például hivatalosan nem felelt meg a kampányelőírásoknak és büntetőeljárás is volt folyamatban ellen, szélsőséges és alkotmányellenes nézetek propagálása miatt
A román politikust egy alkotmánybírósági döntés alapján lehetetlenítették el, ráadásul politikai okok miatt. Téved az olvasó, aki azt gondolja, hogy a magyargyűlölet miatt küldték le a „pályáról” Georgescut. Erről szó sem volt. Georgescu félreállítása mögött elsősorban az oroszbarátsága áll. Nagyon nem hiányzott az európai politikai fősodornak, hogy a térségben még egy olyan ország jöjjön létre, amely párbeszédet tart fenn Moszkvával.
A fent említett amerikai kongresszusi bizottság azonban azt állapította meg, hogy a román belügyekbe az EU és különösen Franciaország avatkozott be. Az, hogy Brüsszel törvénytelen eszközökhöz nyúl, hogy egy adott országban a számára kedvező választási eredmény jöjjön létre, az nem újság. De, hogy ilyen messzire menjen el, arra még nem volt példa.
Az EU-nak muszáj volt 2025. július 1-e előtt lépnie. Ezen a napon tartották ugyanis a lengyel elnökválasztást. A román és a lengyel államfőválasztás szoros összefüggésben állt egymással. Mindkét esetben a brüsszeli fősodorhoz tartozó főpolgármester indult az államfői poszttért. Ha 2024 végén Romániában Georgescu megnyerte volna az elnökválasztást, akkor jelentősen rontotta volna Rafal Trzaskowski balliberális varsói főpolgármester esélyeit.
A 2025 tavaszi megismételt román elnökválasztáson Nicusor Dan – az eredeti első választáson nem is indult –, Brüsszel „kedvenc gyereke” nyert, 4,2 százalékkal az AUR jelöltje és Georgescu bizalmasa, George Simion előtt.
Ez kész csodának számít, mert az első fordulóban Simion 20 százalékkal vezetett Dan előtt. A bukaresti főpolgármester ezek szerint vagy begyűjtötte a másik három jelöltre az első fordulóban leadott szavazatokat, vagy csoda történt. Alig van példa arra, hogy egy választáson ekkora lemaradást be lehessen hozni.
Dan győzelmének hatása kiterjedt Lengyelországra is, erősítve Rafal Trzaskowski balliberális varsói főpolgármester esélyeit a 2025. júliusi lengyel elnökválasztáson, aki így csak alig fél százalékkal maradt le Karol Nawrocki jobboldali riválisával szemben, aki megnyerte az erőpróbát.
Az EU éppen ezt a választási eredményt akarta elkerülni, ezért volt olyan fontos a román elnökválasztás első fordulójának a megsemmisítése.
A kérdés azonban az, hogy a román választásba való durva uniós beavatkozás precedensértékű lesz-e? Mert ha igen, akkor a jövőben bármelyik választási eredményt meg lehet majd kérdőjelezni.