Új típusú szilveszterek

Pontosan tíz éve, 2015-ben kezdődött az új típusú szilveszter Nyugat-Európában. A kísérleti terep Köln volt, meglepetés buli, senki nem számított rá. A hazaiak, mármint a németek inkább hagyományos terrortámadásra számítottak, le is zárták a müncheni pályaudvart. Köln nem volt a titkosszolgálat látókörében, nem is volt erősített védelem, hiszen a bajor vagy a „nemzet” fővárosára összpontosították a rendvédelmi erőket. „Általában békésen ünnepelnek, bár röviddel éjfél előtt a pályaudvar előtti teret, a dómhoz vezető lépcsőfeljáró körzetében ki kellett üríteni, hogy a mintegy ezer ünneplő körében a pirotechnikai ezközök gyújtogatásából keletkezett tömegpánikot megakadályozzuk.” – szólt a rendőri jelentés, de még ez a tömegpánikra utaló megjegyzés sem érte el a nyilvánosság ingerküszöbét, hallgatott róla a média és a politika is. Négy napig csak a megbízhatatlan közösségi médiában voltak szórványpanaszok, segélykiáltások, miközben kilencven feljelentés érkezett a kölni rendőrségre, ennek harmada szexuális zaklatás miatt. Úgy csepegtek az információk, mint hajdan a csernobili katasztrófáról.

Az ötödik nap reggelén aztán megjelent a képernyőn a rendőrszakszervezet megtört vezetője és váratlanul a szilveszteri rendőri tehetetlenségéről vallott. A bűnözés új dimenziója jelent meg Németországban, olyan, amivel eddig sosem találkoztak, ezért nem ismerték föl, és ezért voltak tehetetlenek vele szemben. Nemcsak Kölnben, hanem a többi német nagyvárosban is. A petárdákat nem a levegőbe, hanem vízszintesen lőtték ki, ráirányozva a rendőrökre, ártatlan civilekre. A nagy felfordulásban migránsbandák molesztálták a kísérő nélküli lányokat, kultúrájuk szerinti módon erőszakoskodtak velük. Ki nem mondták volna, hogy az elkövetők migránsok voltak, többségük az észak-afrikai MAHREB államokból. Egy felelős politikust sem lehetett találni napokig, aki nyilatkozott volna, állítólag mindenki az év végi szabadságát töltötte.

A kölni sikeren felbuzdulva 2016-ban a kvóta szerint szétosztott tartományi migránstáborokból a fiúk mind Kölnbe igyekeztek, hogy új típusú óév-búcsúztató hagyományt teremtsenek. Tehették, mert a menekülttáborokból szabadon ki-be járhatnak, és a német igazságszolgáltatás most sem volt a helyzet magaslatán. Három évbe telt, míg lezárták a 2015-ös ügyet, minden hatodik azonosított elkövető ellen indítottak csak eljárást, és mindössze 32 embert ítéltek el garázdaságáért a 290 gyanúsítottból. Egyrészt azért, mert jó néhányan egyszerűen eltűntek a hatóságok látóköréből, másrészt nagy volt a Németországban élő muszlimok tiltakozása. Szerintük a szilveszteri események óta elharapódzott a muszlimok és a menekültek elleni gyűlölet. „A rasszizmusnak, a gyűlölködés új dimenziójának lehetünk a tanúi” – állítják.

Viszont a bűnözés „új dimenziója” hagyománnyá vált Németországban, bár, hogy ne legyen olyan unalmas, az elkövetők évről évre újítanak mindig valamit. Az apokaliptikus káoszba fordulás 2022 szilveszterén történt. Ezen az éjszakán a nagyobb német városokban polgárháborús állapotok uralkodtak. Migrációs hátterű fiatalok támadtak az alkotmányos rend őreire, és a rendőrség tehetetlen volt az elszabadult erőszakkal szemben. Berlin no-go zónáiban autókat borítottak lángba, az oltásra érkező önkéntes tűzoltókat vízszintesen irányított rakétákkal lőtték, de ugyanez jutott a segítségül érkező rendőröknek és mentősöknek is. Szakértők szerint azért ők váltak a tervezett vagy véletlenszerű támadások célpontjává, mert ők testesítik meg a társadalmi stabilitást, az állam rend- és biztonságpolitikáját. A „demokratikus jogállam” megadta magát.

Felkészülhettek volna, mert sok jel mutatott az erőszak eszkalálódásának irányába. De az idők során csak annyi változott, hogy legalább nevén merik nevezni a történteket és a szereplőket. Az újságok végre aszociális, öntörvényű migráns csőcselékről, párhuzamos társadalomról, integrálhatatlan tömegről, szubproletariátusról és veszélyes bűnözői magatartásról írnak. Migrációs hátterű migráció-szakértő szerint ezek az emberek gyengének tartják Németországot, ezért utasítják el az alkotmányos törvényeket. A rendőrszakszervezet vezetője szerint a probléma oka, hogy a politika fegyvertelenné tette a rendőrséget, megnyirbálta az intézkedési jogköröket, nem léphetnek fel határozottan, mert azonnal rasszistának és erőszakosnak bélyegzik őket. Az erőszak városi jelenség, állítja a politika, különböző bűnözői csoportok különböző társadalmi közegből érkeznek, nem feltétlenül a migrációs hátterű fiatalok köréből. A megoldást egyesek a petárdázás betiltásában látják, mások rögtön opponálnak: nem szabad a polgárok tűzijátékhoz való demokratikus jogát korlátozni. És a tűzijáték hagyományaira hivatkoznak.

Ki lehet-e védeni a szilveszteri apokalipszist? Mi a megoldás? Idén Berlinben az Alexanderplatzon kivetítőn lehetett olvasni, hogy ez a nagy kelet-berlini tér petárdamentes terület, itt rendőri felügyelet alatt békében lehetett ünnepelni. A Brandenburgi-kaputól a Győzelmi emlékműig (Siegessäule) vezető sugárúton hivatalos városi tűzijátékot hirdettek, 25 000 ingyenjegyet osztottak szét az érdeklődőknek. Szerencsére az újnémeteket nem vonzotta ez a közeg, ők inkább Neukölln és Moabit városrészeiben (aki járatos Berlinben, az tudja, hogy ezek a no-go zónák) rakétákkal és petárdákkal lőtték a rendfenntartókat. A berlini rendőrség szilveszter éjjelén több mint 400 embert tartóztatott le a tűzijátékok visszaélésszerű használatáért. Gyors bírósági eljárásokra és szigorú büntetésekre lenne szükség, de legtöbbjüket már szabadon is engedték. A tűzoltóság Berlin területén összesen 1830 bevetést hajtott végre az éjszaka folyamán. Ezek közül 643 tűzeset, 971 mentési és betegszállítási bevetés, 216 műszaki segítségnyújtás volt. A mentőegységek és járművek ellen tizenegy erőszakos támadást regisztráltak. A számok nagyjából megegyeznek az előző évek adataival, azaz idén nem romlott tovább a helyzet.

Körülbelül húsz rendőr szenvedett könnyű sérüléseket. Az előző években egyes berlini városrészekben előfordult nagyobb összecsapások azonban ezúttal nem voltak. „Ebben a tekintetben összességében jó szilveszteri éjszaka volt” – összegezte a berlini rendőr szakszervezet egyik alelnöke, bár óva intett a szilveszteri éjszaka túlzottan pozitív értékelésétől. „Aki azt állítja, hogy az éjszaka nagyrészt békésen telt, az elhallgatja a rendfenntartó erők ellen elkövetett célzott támadásokat” – jegyezte meg.

Hamburgban 1.398 rendőrségi bevetés történt, ez ugyan háromszázzal több, mint tavaly, és tíz rendőr sérült meg, de aggodalomra semmi ok. A helyiek többsége békés pezsgőkoccintással hagyta maga mögött az óévet. Hamburg a klímavédő aktivisták fellegvára, a város forgalmas helyein újév reggelén a köztisztasági hivatal összesen 16 tonna hulladékot, főként üvegszilánkokat, palackot, csomagoló anyagokat és kilőtt petárdákat gyűjtött össze. A hamburgi köztiszta szóvivője a lakosság fokozott tudatosságával magyarázta ezt a fejleményt, mivel a tavalyihoz képest 3 tonnányit csökkent a veszélyes hulladék. „A tendencia pozitív” – mondták. Higgyük el!

Nem akarom a teljes szilveszteri statisztikát felsorolni, de nem akadt olyan nagyobb német város, ahol ne ez az új típusú szilveszterezés zajlott volna. A károk felmérése nemcsak a rendőrség, hanem a városvezetések feladata is, kíváncsi lennék a végeredményre, azaz hogy városi, tartományi és országos szinten hány bevetés történt, mekkora volt az anyagi kár, mennyibe kerültek a gonoszűző bulik a német adófizetőknek.