Választás
Erőszakos hatalom átvételi kísérlet készül Magyarországon?
Igenis vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák
Már 2010-től, amikor a Fidesz ismét hatalomra került, szisztematikusan és kitartóan folyik a törvényesen megválasztott magyar polgári kormány kívülről való megbuktatási kísérlete.
A támadások sorát Charles Gati, 2012 végén erősítette fel, a 168 Órának adott interjújával. A beszélgetés során, a Johns Hopkins Egyetem professzora, a washingtoni külügyminisztérium volt főtanácsosa, nem hagyott kétséget a felől, hogy a magyar kormány megbuktatása előkészületben van. „Nyilvánvaló, az új évben az EU-ban is, a NATO-ban is és Washingtonban is folytatódnak a megbeszélések arról, hogy milyen lépések váltak szükségessé, vagy lehetségessé".
„Egy biztos: lesznek ilyen lépések” – mondta a professzor.
Ezek után itt van az interjú slusszpoénja: Igenis vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák.
A „másképpen” kifejezés sokak érdeklődését felkeltette, Gatit akkor megkérték, hogy fejtse ki bővebben a terv lényegét. A válasz gyorsan jött és tartalma megdöbbentő volt. Gati öt pontban foglalta össze mondandóját.
Az első négy pontban a professzor reményét fejezte ki, hogy a Fidesz elveszti a 2014-es választást, de nem zárta ki, hogy 2012-be, vagy 2013-ban előrehozott szavazás lesz, mert a feltételezés szerint jelentősen csökkenhet a kormánypárt népszerűsége. Aztán sorra került, hogy az IMF és az EU kölcsöneinek hiánya következtében egy igazi jobbközép Fidesz kormány jut hatalomra. Ez az új kormány igénybe venné szakemberek segítségét, felmerült Bajnai Gordon, Bod Péter Ákos, de még Bokros Lajos neve is.
Mindezek a tervek az elmúlt más félévtizedben is előkerültek, és mindegyike kudarcot vallott.
Az ötödik pont: a polgárháború.
A professzor szerint ez akkor következhet be, ha a kormány nemcsak kaotikus gazdasági lépeseivel veszíti el a nép többségének bizalmát, de a választók rájönnek, hogy a szuverenitásról ismételt politikai szónoklatok tartalma a XXI. században üres fogás.
Eljutottunk a lényegig.
Gati támadást intézett a magyar szuverenitás ellen is. A szuverenitás védelme napjainkban fontosabb, mint valaha volt. A szuverenitás fogalma a jelenlegi kormányzat identitásának egyik pillére. Ezzel lehet ugyanis megakadályozni Brüsszel birodalmi törekvéseinek megvalósítását. Az EU nem szuverén Magyarországot, hanem birodalmának egy provinciáját akarja látni, amely neki van kiszolgáltatva.
Az igazsághoz tartozik, hogy Gati, néhány nappal később nyilvánosan azzal érvelt, hogy mondandójának tartalmát csak, mint bekövetkezhető lehetőségként fogalmazta meg.
Miért kell Gati szavait ma is komolyan venni? Azért, mert a professzor jelentős mértékbe be van ágyazva az amerikai Demokrata Párt köreibe. Nem véletlen, hogy a professzornak a washingtoni külpolitikára éppen a demokrata párti Clinton-időszak alatt volt a legnagyobb hatása. A néhai Zbigniew Brzezinski, Carter elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója volt Gati egyik szakmai mentora a hetvenes évek végén. Mindez kapcsolatot teremtett számára a Demokrata Párt döntéshozatali mechanizmusához.
A globalista amerikai Demokrata Párt Magyarországgal szembeni megítélése nem változott, különösen most, amikor az Ukrajnának szánt washingtoni támogatás Donald Trump döntése nyomán mélypontra zuhant. Tehát azt mondani, hogy az amerikai elnökcserével minden veszély elhárult volna Magyarország feje fölött, erős túlzás lenne. Azok az erők, amelyek Gati mögött álltak a fent idézett interjú időpntjában – például Soros György – ma is aktívak, nem tűntek el, csak átalakultak és most is veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását.
Amerikai részleges kihátrálása Ukrajna mögül stratégiai vákuumot hagyott maga mögött, amelyet most az EU „Hajlandók Szövetségének” nevezett tagállamai próbálják betölteni. Azt pedig pontosan tudjuk, hogy Magyarország megítélése nagyjából ugyanaz az amerikai demokratáknál, mint a brüsszelita vezetésnél.
A Fidesz választási győzelme esetén az ellenzék csalódott, és már előzőleg felhergelt hívei az utcára vonulhatnak, legalábbis több elemző is ezt prognosztizálja.
Az elképzelt szituáció leginkább a 2024-es georgiai választás utóéletéhez lehet majd hasonló. A 2012-óta hatalmon lévő, az Oroszországgal pragmatikus viszonyt ápoló, a külföldi befolyásnak ellenálló, az ukrajnai háborútól távol maradó Georgiai Álom párt a szavazatok több mint 54 százalékát szerezte meg, ezzel abszolút többséghez jutott a parlamentben.
A voksolás után az ellenzéki pártok közölték, hogy nem ismerik el a hivatalos eredményeket, az egyik vezetőjük egyenesen „alkotmányos puccsnak” nevezte a történteket. Az Európai Bizottság sem ismerte el a georgiai választás eredményét, és a voksolás megismétlését követelte.
Új választás nem volt, csak a szavazatok egy részét számolták újra, de semmilyen, a választás eredményét befolyásoló rendellenességet nem találtak. Ennek ellenére Brüsszel felfüggesztette Georgia uniós csatlakozási folyamatát.
Mindeközben a választáson vesztes pátok erőszakos tüntetéseket tartottak a fővárosban, Tbilisziben. Az ellenzéknek napokig tartó rombolását, gyújtogatást, törés-zúzását, csak a megerősített rendőrség határozott fellépése tudta elfojtani.
A georgiai ellenzék az EU segítségével akarta átvenni a hatalmat.
Hogyan is mondta Charles Gati: Igenis vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák.
