„A kormányzást nem lehet gyűlöletre építeni”

A miniszterelnök országjárása soron következő állomásán arról is beszélt, hogy „most csata van, de a nap végén mind magyarok vagyunk”. Most viszont az van, hogy az ellenzék durván, nyersen, megfélemlítő módon viselkedik mindenkivel, akinek eltérő a véleménye. Viszont „a kormányzást nem lehet gyűlöletre építeni”.

Az elmúlt négy évről szólva azt mondta, olyan válságokat kellett elhárítanunk, amelyeket nem mi idéztünk elő; nem mi akartuk a háborút, a következményeit viszont mi is elszenvedtük. Egyetlen év alatt az energiaválság miatt tíz milliárd eurót vesztett az ország.

– Olyan ez, mint amikor egész évben gondozza az ember a szőlőjét, aztán jön a jég és elveri, ez történt velünk is – mutatott rá, hozzátéve: de olyan kormánya volt Magyarországnak, amely nem esett kétségbe, nem tette fel a kezét, és megcsinálta, amit megígért.

Az eredmények közül kiemelte a 3 százalékos fix kamatozású otthonteremtési hitelprogramot, a 13. havi nyugdíj bevezetését, és a 14. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a családtámogatási rendszer továbbfejlesztését.

– A háború árnyékában is megkétszereztük a gyermekek után járó adókedvezményt, és bevezettünk olyat, ami sehol a világon nincs: hogy azok az édesanyák, akik legalább két gyereket vállaltak, élethosszig adómentesek legyenek – húzta alá a miniszterelnök.

Emlékeztetett arra is, hogy „ma egy olyan társadalomban élünk, amelynek az alapja a munka”, viszont ez csak úgy volt lehetséges, hogy a kormány vállalta, hogy új munkahelyeket teremt, és ezt a vállalását is teljesítette.

A jövőről szólva felhívta a figyelmet: arra kell készülnünk, hogy a következő négy évet is a háború árnyékában fogjuk élni. És a háború egyre közelebb jön hozzánk – nem azért, mert az oroszok olyan iramban törnek előre, hanem mert az Európai Unió egyre inkább bele akar sodródni ebbe a konfliktusba.

Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a környező országokban az emberek éves szinten körülbelül háromszor többet fizetnek a rezsiért. „Ezért ki kell tartaunk és meg kell védenünk Magyarország elementáris érdekeit.”

Ennek szellemében a szerdai kormányülésén döntés született arról, hogy fokozatosan, a meglévő szerződéseket nem felrúgva, de lezárjuk az Ukrajnába futó gázvezetéket, és a visszatartott mennyiségből a saját tározóinkat töltjük fel, mindaddig, amíg fel nem oldják az olajblokádot.

Külön kiemelte: az ukránoknak nem tartozunk semmivel. Amikor kitört a háború, Magyarország gondoskodott a bajbajutott emberekről, befogadta őket, iskolákat nyitott a gyermekeiknek, annak ellenére, ahogy Kijev bánik az őshonos magyar kisebbséggel.

Orbán Viktor figyelmeztetett: az ukrán kormány nem viccel, kémeket küldtek Hazánkba, beépültek a közéletbe, befolyásolni akarják a választásokat, hogy egy ukránpárti kormányt segítsenek hatalomra.

Hangsúlyozta azt is, hogy a háború kapcsán nem az a kérdés, ki az aki nem akar háborúba menni – egyetlen normális ember sem akar –, hanem az, ki képes nemet mondani. Orbán Viktor e téren már bizonyított: nemet mondott a migrációra, amikor az EU ránk akarta erőltetni őket, és az elmúlt négy évben nemet mondott a háborúpárti uniós elitnek is.

– Miért sikerült nekünk kimaradni eddig, és miért nem sikerült Tiszának vagy Horthy-nak? Talán azért is, mert 2022-ben kétharmados támogatást kaptunk, nemzeti egység volt mögöttünk. Ezért arra kérem Önöket, hogy újítsuk meg a háborúellenes szövetségünket – mondta.

Azzal folytatta, hogy két terv van most az uniós asztalon. Az első, hogy bele akarnak tolni minket a háborút finanszírozó országok csoportjába, amelyek most éppen hiteleket akarnak felvenni. Ezeket azonban az ukránok soha nem fogják visszafizetni, így a kezességet vállaló nemzetállamoknak kell majd, ami azt jelenti, hogy az unokáink is nyögni fogják a törlesztést. A másik terv, hogy azt a 15 ezer milliárdot, amit a kormány a multiktól elvett a jóléti intézkedések finanszírozására, vissza akarják venni az emberektől. Ez az adóemelések mellett egyet jelenet a meglévő kedvezmények eltörlésével.

Végezetül kiemelte: az előttünk álló kihívások leküzdéséhez olyan tapasztalatra van szükség, amellyel a Fidesz és a KDNP rendelkezik egyedül. „Ma nem a kísérletezésnek van az ideje. Nyugodt kézre és hideg fejre van szükség” – fogalmazott.

– Azt szeretném, hogy az unokáim egy olyan országban nőjenek föl, ahol rend, béke és biztonság van – mondta korábban Herczeg Zsolt. Az országgyűlési képviselő kiemelte: számos olyan értékünk van, amit meg kell védenünk, és tovább kell építkeznünk, de ez nem sikerülhet Orbán Viktor nélkül.

A politikus rendkívül fontosnak tartotta kiemelni: Orbán Viktor és a Fidesz a garanciája annak, hogy az ország kívül tudjon maradni a háborúból.

F. Kovács Sándor ezek után azzal kezdte, a Kossuth térnél jobb helyet el sem lehet képzelni arra, hogy a patrióták, a hazájukat szerető emberek összegyűljenek. Emlékeztetett: a kunok jól tudják, hogy a szabadságot sosem adták ingyen, és most sem adják – azért mindig meg kell dolgozni, és nem dőlhetünk be azoknak, akik „könnyű álmot ígérnek”.

– Magyarország válaszúton van. A könnyű ígéretet, a hazugságot választjuk, vagy a kemény munkát a fejlődésért, a biztonságért? – folytatta. Ezek után felsorolta az elmúlt évek eredményeit, és leszögezte: nem hagyjuk, hogy ezt elvegyék tőlünk.

Figyelmeztetett arra is, hogy Brüsszel, mint egykor Bécs, azt követeli tőlünk, hogy mondjunk le a pénzügyeinkről, a külügyeink intézéséről, és a katonáinkról: ők akarják megszabni, mire költsük a pénzünket, kivel legyünk jóban, és hogy hova menjenek a katonáink.

– Nem hagyjuk! Megőrizzük az országunkat szabadnak – tette hozzá.