Mit hoz az új év? - Ezekből a karácsonyi népszokásokból jósoltak régen

A falvakban évszázadokon át úgy tartották, hogy a karácsonyi időjárás előre jelzi az elkövetkező év termését. Ha szép, hideg és havas volt a karácsony, bőséges termésre lehetett számítani. A karácsonyi népszokások részeként állatok viselkedését is figyelték. A tyúkok kakaskodása, a szarvasmarha állása és hangja mind jelezhette a következő év gazdasági sikerét. Az egyes napok időjárását is figyelték amilyen az idő karácsonykor, olyan lesz a megfelelő hónapban. Például karácsony napja januárt jelenti, Szent István napja februárt, és így tovább. Néhol a hónapokat fordítva számolták, így a karácsony szárazsága jövő decemberre utalt - írta meg a Duol.

Nézzük meg milyenek a további karácsonyi népszokások Magyarországon!

Ház, rend és tilalmak

A régi korokban karácsonykor sem volt szabad a házból semmit kölcsönadni; minden eszközt vissza kellett szerezni az ünnepre. Ruhát mosni vagy szárítani tilos volt, mert a hiedelem szerint az a marhák halálát hozhatta. Milejszegen például annyi parazsat raktak a tűzhelyre, ahány tagú volt a család, és éjféli miséről hazatérve a hamu állapota jelezte az egészség kilátásait. Ha a hamu tiszta maradt, az halált, míg a meghamvadt hamu a betegséget jelezte.

Szerelmi jóslatok

A karácsonyi éjféli miséhez számos párválasztó szokás kapcsolódott. A lányok gyakran befelé söpörtek a szobában, majd mezítláb és ingben háromszor megkerülték a házat, a szoba ablakán keresztül meglátva leendő férjüket. Zsebükbe kölest, kukoricát, tökmagot, hajdinát tettek, amit a templomajtóban vagy szenteltvíztartóba szórtak, hogy annyi kérőjük legyen, mint magukba a magokat. Egyes helyeken gyűrűt eresztettek a szenteltvíztartóba, hogy a kérők száma ennek megfelelő legyen. A harangkötélből levágott darabot megfőzték, benne megmosakodtak, majd az utcára öntötték; aki abba belelépett, az lett a lány kérője. Jellegzetes jóslat volt a gombócba gyúrt papírszelet: három gombócot főztek, kettőbe papírt tettek fiúnevekkel, egy üres maradt. A felszínre bukkanó papír jelölte, ki lesz a férj.

Egyéb hagyományok

Karácsony előtt éjjel a csertamelléki lányok fejpárnájuk alá férfi ruhadarabot tettek; amit álmodtak, beteljesedett. A házban az asztal alá szalmát, szénát, gabonát tettek a bőség és állatok termékenysége érdekében.

Tűz, fény és védelem

A karácsonyi időszakban a tűznek és a fénynek különleges, védelmező erőt tulajdonítottak. A gyertyák és mécsesek nem csupán az ünnepi hangulat részei voltak, hanem a hiedelmek szerint távol tartották a gonosz szellemeket és a betegségeket is. Úgy vélték, hogy karácsony éjszakáján a fény erősebbé válik, és megvédi a házat az ártó szándékoktól.

Sok helyen a tűzhely parazsát sem hagyták kialudni, mert hitték, hogy a folyamatosan égő tűz a család jólétét és egészségét biztosítja az új esztendőben. A parázs állapotából gyakran jósoltak is: figyelték, hogyan hamvad el, mennyire tiszta a hamu, és ebből következtettek a következő év eseményeire.

Az asztal alá tett szalma, széna és gabona szintén védelmi funkciót töltött be. Ezek egyrészt a betlehemi jászol szerény körülményeire emlékeztettek, másrészt a termékenységet és az állatok szaporaságát voltak hivatottak biztosítani. A fokhagyma különösen fontos szerepet kapott: a gonosz elűzésének egyik legerősebb eszközeként tartották számon, ezért gyakran az asztal alá vagy a bejárat közelébe helyezték.

A fény és a tűz így nemcsak jelképes, hanem gyakorlati szerepet is betöltött a karácsonyi hagyományokban. Ezek a szokások egyszerre szolgálták a hitet, a biztonságérzetet és a közösség összetartását a leghosszabb, legsötétebb téli éjszakák idején.