Különleges fogások, mégis ismerős ízek

A karácsonyi finn ételek sorát kezdjük a sonkával. Nem tévedés. Rokonainknál a sonka nem húsvéti eledel, és nem füstölt, inkább sózott, másképpen készítik, és ez a főfogás. Joulukinkku a neve, rozskenyérben sütik, gyakran mustárral és/vagy szegfűszeggel borítva. Este, éjszaka is kint hagyják az asztalon, hogy az arra járók – az ünnepi legenda szerint például a manók – is ehessenek belőle.

„Nagyon finom! Vidéken kemencében sütik jó ropogósra, mint a nagyszüleim anno Heinolában, én is abban a városban születtem. Általában rosollit, céklasalátát eszünk hozzá; ezt már itt, Magyarországon is többször elkészítettem, ehhez fehér hagyma kell, aminek jellegzetes az íze, de nem olyan erős mint a vörös- vagy a fokhagyma. Illenek hozzá még a rakott zöldségek, a rakottasok is, amit laatikkónak nevezünk” – kezdte az ünnepi menü ismertetését Fábián Anja.

Karácsonyi finn ételek

Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a halételek is szerepelnek a finnek karácsonyi étlapján, például a lazac és a hering, vagyis a silli különböző pácolt és fűszeres formában – Magyarországon a hallé az egyik kedvelt és kötelező karácsonyi elem. Anika megemlítette: ezeket az étkeket korábban otthon készítették a családok, de ma már készen megvásárolhatók a boltokban és a szupermarketekben.

„Egykor nálunk is divatos és elterjedt volt falun a disznóvágás, ez mára már szinte teljesen megszűnt, eltűnt, éppen készen kapható termékek miatt” – jegyezte meg.

Édességek és italok

Az édességek is főszereplők a finn karácsonykor. December 24-ét, a szenteste napját reggel a tejberizs nyitja, aszalt szilvából készült kompóttal, a luumukiisselivel fogyasztják. „Nagyon jó, nagyon finom!” – szúrta közbe Fábián Anja.

Kedvelt a joulutorttu is, a leveles tésztából hajtogatott csillag szilvalekvárral töltve. Piparkakkut, mézeskalácsot is készítenek, házakat és szíveket, szivecskéket formáznak belőle és a fenyőt is díszítik vele. De nem marad örökké a fán, ehető...

Nem annyira édesség a Karéliából származó különleges csemege, a pirog, rizses vagy krumplis töltelékkel. Nem hagyhatjuk ki a joululeipa nevű karácsonyi kenyeret sem, ami édes, fűszeres rozskenyér, olykor narancshéjjal, köménnyel és sziruppal sütve. És az italok: az ünnepi asztal elengedhetetlen része a kávé, valamint a fűszeres forralt bor, a glögi mazsolával és mandulával.

Töltött káposzta

„Mi is készítünk töltött káposztát, de nem úgy mint Magyarországon. Édes káposztát használunk, a töltelék ugyanaz, darált húsos, viszont nem főzzük, hanem sütjük, sütőben készül, és általában nem karácsonykor kerül az asztalra” – mondta el Anika. Azzal folytatta, Szegeden is megpróbálta elkészíteni, mindent ugyanúgy csinált, ahogy tanulta, mégsem tudta ugyanazokat az ízeket előcsalni, ami a nagymamájának sikerült. „Erre nem vagyok büszke, nem is nagyon próbálkozom vele, de a rosollit idén is megcsinálom” – árulta el.

Ajándékok és emlékek

Anja gyerek- és fiatalkorát szülőhazájában, Finnországban töltötte, szép emlékeket őriz. A legérdekesebb ajándéka egy olyan baba volt, amelyik bepisilt és sírt is, mint egy igazi csecsemő, „szerettem, szép volt, hosszú ideig megőriztem, aztán valahogy eltűnt a feje, a szomszéd gyerekek játszottak vele”.

De mi a karácsony programja, menetrendje északi rokonainknál? Az ajándékot a híres Joulupukki, a lappföldi Mikulás hozza, nevének fordítása, jelentése nagyon érdekes: karácsony kecske. A joulu, vagyis a karácsony szó több, eddig említett étel nevében is megtalálható.

A család együtt ünnepel

„Huszonnegyedikén este várjuk Joulupukkit, ő hozza a gyerekek ajándékát, aznap van éjféli, másnap reggel pedig reggeli mise. Csak a második napon, december 26-án, megyünk el ismerősökhöz, vagy fogadunk vendéget, addig a család együtt ünnepel, és nem maradhat el a közös családi karácsonyi szaunázás sem” – mondta végül Anika.