Honnan származik az arany?

A Space Daily jelentése szerint minden egyes gramm aranynak, ami a banktrezorokban és a jegygyűrűkben van, feltűnő kozmikus eredete van.

A nemesfémek megjelenésének rejtélyét végül a GW170817 kódnevű kozmikus katasztrófa felvételének köszönhetően fedezték fel.

2017. augusztus 17-én egy távoli galaxisban két neutroncsillag befejezte millió éves táncát, és egy másodperc tört része alatt összeütközött. A robbanás hatalmas mennyiségű nehézelemet hozott létre, köztük körülbelül 200 földtömegnyi aranyat és közel 500 földtömegnyi platinát.

A közönséges csillagok, amiket az égen látunk, egyszerűen képtelenek nemesfémeket létrehozni. A rendelkezésre álló adatok szerint a csillagok mélyén zajló standard termonukleáris fúzió a vasnál megáll, mivel az atommagok további fúziója hatalmas külső energiabeáramlást igényel, ahelyett, hogy azt felszabadítaná.

Az arany megjelenéséhez az úgynevezett r-folyamatra – a gyors neutronbefogásra – volt szükség, amely csak extrém sűrűségű körülmények között lehetséges egy kilonovaként ismert kozmikus ütközés során.

Ami bolygónkat illeti, a Földön található összes arany még a Nap születése előtt megjelent. Ahogy a kutatók megjegyzik, a csillagközi porfelhő, amelyből a Naprendszer kialakult, már bőségesen „be volt szórva” az ősi kozmikus katasztrófák maradványaival. Amikor a Föld megolvadt, az arany nagy része egyszerűen a magjába süllyedt. Az az arany, amelyet az emberiség ma kitermel, sokkal később került a földkéregbe – a bolygó magjának kialakulása utáni intenzív aszteroida-bombázásnak köszönhetően.

A tudósok azonban továbbra is vitatkoznak arról, hogy a neutroncsillagok összeolvadása az egyetlen gazdagság forrása-e az univerzumban. Az asztrofizikusok úgy vélik, hogy az ilyen ütközések gyakorisága túl alacsony lehet ahhoz, hogy megmagyarázza a kozmoszban található arany bőségét, így lehetséges, hogy más szélsőséges események, például a csillagok összeomlása vagy az óriási magnetárkitörések is hozzájárultak.