Bűnrészessé válhat-e a mesterséges intelligencia?

Sam Altman, az OpenAI vezetője a napokban nyilvánosan bocsánatot kért egy kanadai közösségtől. A British Columbia tartománybeli Tumbler Ridge-ben februárban nyolc ember halt meg egy lövöldözésben. Az elkövető korábban használta a ChatGPT-t, és bár a fiókját már hónapokkal a tragédia előtt letiltották, a vállalat nem értesítette a hatóságokat.

Altman levelében elismerte: hiba volt nem jelezni az esetet, ugyanakkor az OpenAI akkor úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn közvetlen, azonnali veszély, ami indokolta volna a bejelentést. A cég közlése szerint a rendszer képes felismerni az erőszakos szándék jeleit, és az ilyen eseteket emberi ellenőrök vizsgálják tovább.

Az ügy azonban nem egyedi. Az Egyesült Államokban egy másik, floridai egyetemi lövöldözés kapcsán már hivatalos nyomozás indult az OpenAI ellen. A hatóságok szerint a ChatGPT „fontos tanácsokat” adhatott az elkövetőnek, ezért vizsgálják, hogy a vállalat megfelelően kezelte-e a kockázatos felhasználói tevékenységet.

A fejlemények új kérdéseket vetnek fel az AI-rendszerek működése kapcsán: meddig terjed egy technológiai cég felelőssége, és mikor kell a felhasználói adatokat a hatóságokkal megosztani? Az OpenAI hangsúlyozza, hogy rendszereit kifejezetten úgy tervezték, hogy elutasítsák az ártó szándékot, és a jövőben még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a megelőzésre.