Ezért van annyi olaj a Közel-Keleten

A Közel-Kelet gazdag fosszilis tüzelőanyagokkal rendelkezik, mivel nagyjából 250-50 millió évvel ezelőtt a régióban egy hatalmas tenger, a Tethys-óceán adott otthont. Gondwana és Laurázsia ősi kontinensei között megbúvó trópusi vízfelület hemzsegett az élettől, beleértve planktonokat, korallzátonyokat, halakat, lábasfejűeket és tengeri hüllőket, például ichthyosaurusokat.

Amikor a tektonikus lemezek elmozdultak, az afrikai és az arab lemez fokozatosan az eurázsiai lemezbe csapódott. Ez a lassú ütközés a Tethys-óceán összezsugorodását és végül bezárulását okozta, eltemetve a tengert és egy hatalmas élettemetőt. Ez az ősi tenger az, ahol Afrika és Eurázsia egyes részei – nevezetesen a Perzsa-öböl – ma is fekszenek, ezeken az ősi lerakódásokon.

A közhiedelemmel ellentétben a nyersolaj nem egyszerűen elpusztult dinoszauruszok kinyomott szirupja. Évmilliók hőjének, nyomásának terméke, amely hatalmas mennyiségű mikroszkopikus alga, plankton és más tengeri élőlényre hat az üledékrétegek alatt. Az az energia, amelyet ezek a szerves vegyületek évezredek alatt elnyeltek a Napból, egy lassú és összetett folyamat során átalakult a ma energiatermelés céljából elégetett hatalmas folyékony és gáz halmazállapotú szénhidrogénekké.

De ez csak egy része annak a történetnek, hogy miért termelnek ki annyi olajat a régióból. A Közel-Kelet a globális olajtermelés mintegy 30 százalékát, a globális földgáztermelés 17 százalékát teszi ki. Ezt főként három ország – Szaúd-Arábia, Irán és Irak – hajtja, bár a régió számos országának kisebb szeletei vannak a tortából.

Valójában a Közel-Kelet nem rendelkezik a világ legnagyobb teljes olajkészletével. Venezuelában van a világ legnagyobb bizonyított olajkészlete, míg az Egyesült Államok a világ vezető olajtermelője.

Nyugat-Ázsia rendelkezik a leggazdagabb olajkészletekkel, amelyeket könnyű a felszínről kinyerni, mivel viszonylag sekély üledékben vannak eltemetve. Ezt a fő tényezőt figyelembe véve a Közel-Kelet a világ fennmaradó kitermelhető tartalékainak valamivel több mint 50 százalékával rendelkezik.

Az olaj számos különböző formáját is figyelembe kell venni. Olyan helyeken, mint Venezuela, hatalmas fosszilis tüzelőanyag-készletek rejtőznek gazdag geológiájukban, de ezeket „sűrűnek és ragadósnak” nevezik, ami megnehezíti a beszerzésüket és költségessé teszi a feldolgozásukat. Összehasonlításképpen, a Közel-Keleten található olaj nagy részét „könnyűnek és édesnek” tekintik, ami sokkal vonzóbbá teszi a globális piacok számára.

Végül, de nem utolsósorban, a geopolitika és a történelem szerepet játszik a Közel-Kelet fosszilis tüzelőanyag-lelőhelyein, amelyek az elmúlt évtizedekben szinte az olaj szinonimájává váltak. A Perzsa-öböl, ahol ez a geológiai történet középpontjában áll, továbbra is kulcsfontosságú a mai világunk átalakulásában. És valami azt súgja nekünk, hogy ez nem fog egyhamar megváltozni - írja az IFLScience.